Daganatos betegségek, Sclerosis multiplex, vitustánc, TIC betegségek, köszvény, gennyes pattanások

A daganatos betegségek kialakulásának körülményei, miben rejlik a pozitron gyógyító ereje?

A daganatos betegségek kialakulását a szervezetbe megnövekedett energia szinttel érkező elektronok keltik. A szemeken, testnyílásokon keresztül, és a körmök alatt, - a köldök kivétel, mert a hálózat ezt lefedi - benyomulnak a szervezetbe. A többlet energiához az elektronok sokféleképpen juthatnak.

Az erős széllökések, a gyárkémények gomolygó meleg füstje, a hideg és meleg nagy nyomású levegővel való érintkezés, az erős fizikai megterhelés alkalmával bekövetkező testhőmérséklet növekedés, az erős érzelmi megterhelés fokozó hatása a szervezet energia szintjének növekedése következtében fellépő, kitérő elektron útvonalakon haladó elektronok abnormális becsapódásai okozta szövet burjánzások.

Amikor rákos daganat keletkezik, egy nagy energiával érkező elektron legalább ezer sejt osztódását indítja el. A normális energia szinten lévő elektron egy sejtet késztet osztódásra.

Az elektron nem glunos részével a sejtmag gluonjához vonzódik, gluonos részével pedig hozzávonzódik egy másik elektron nem gluonos részéhez. Ez a folyamat addig tart, amíg a genetikailag kódolt sejt fel nem épül. Ugyanez játszódik le, a rákos sejteknél is, csak ezerszeres ismétlésben, és a folyamat itt nem áll meg, hanem addig tart, amíg rendelkezésre állnak azok a tápanyagok, amelyek biztosítják, hogy a mechanizmus folytonosan összeilleszthesse a kvarkokat, és annyi sejtet állíthasson elő, amennyit csak bír.

Egy élőlény energia szintje meghatározott, normális esetben nem következik be változás, a szervezettel azonos energia szintű elektronok érkeznek. A magasabb energia szint felborítja a rendszer normális üzemmenetét, úgyis mondhatnánk, rendszerhiba következik be.

A rendszerhibát meg lehet szüntetni, a hibajavító a pozitron. A pozitron azért alkalmas több hiba, vagyis betegség kiküszöbölésére, mert többféle betegség alakulhat ki a megnövekedett energia szintű elektronok miatt. A korábbiakban ez a téma, már részletezve lett.

A pozitron azért találja meg a kórós információt hordozó elektront, mert az elektronnak a megnövekedett energia szintje azt is jelenti, hogy mágnesesen vonzza a pozitront, tehát magához húzza. A jobbra perdülő pozitron és a balra perdülő elektron közös tánca kioltja egymás fordulatát, és plazma keletkezik. Tehát volt rossz információ, ami semmivé, illetve plazmává vált.

Nagyon gondosan kell kivizsgálni a beteget, számba venni hány rendszerhiba okozta betegsége van, és annyi pozitront juttatni a szervezetébe, mert, nem tudni mely betegség hibás elektronját semlegesíti először, és véletlenül pont a daganatos információt hordozó nem semmisítődik meg.

A pozitronokat a véráramba injekciós tűt imitáló, erre a célra direkt kifejlesztett készülékkel, kizárólag orvos végzettséggel lehet. A jövő feladata kifejleszteni a pozitron előállító és adagoló szerkezetet. Ehhez Univerzum Irányító Rendszere pontos instrukciókat ad, azoknak a mérnököknek és orvosoknak, akik haladó gondolkodásukkal, elősegítik a betegek mielőbbi gyógyulását.

A Sclerosis multiplex, vitustánc (chorea Sancti Viti), TIC betegségek
A Sclerosis Multiplex nem a központi idegrendszer autoimmun gyulladásos megbetegedése.
Kiváltó oka kizárólag az agyi artériás és vénás erek fokozottan, egyre nagyobb szakaszokat érintő rögösödése. Ahogy rögösödik az agyi vérrendszer, úgy válnak a beteg tünetei egyre erőteljesebbekké.
Vitustánc (chorea Sancti Viti) A halánték lebenyben haladó artériás és vénás erek rögösödéséből adódik.
A TIC leggyakrabban a szem körüli izmokban jelentkezik, de gyakori az arc, a váll valamint a felső végtag izmaiban is, bizarr mozgásokat létrehozva. Egyszerű motoros TIC pl. a szemhunyorítás, pislogás, váll húzogatása, összetett pl. szökdécselés, mások mozgásnak utánzása. A homloklebeny artériás és vénás ereinek rögösödése váltja ki.
A káromkodási kényszert szintén az agy homloklebenyi részében található erek rögösödése okozza.
Mivel minden jelenséget az alkotó részek legparányibb szintjén kell megérteni, ezért itt is tudni kell, mi zajlik a kvarkok világában.
A vérrögösödés háromféle úton jöhet létre. Az első mód, a klasszikus Sclerosis multiplexet kelti életre, amikor a vér oxigénszállítása azért akadozó, mert a külvilágból bekerülő magas energia szintű elektron, az oxigén atomok elektronjaival ütközik, ezért az oxigén atomok elektronjai magasabb energia szintre kerülnek. Az oxigén elektronjai a megnövekedett energia szint miatt leszakadnak pályáikról, és az erek falán átjutnak a testbe. Ilyenkor a hemoglobinhoz nem kapcsolódik oxigén, csak miután a testben elvesztik megnövekedett energia szintjüket, és visszavonzódnak a már ez alatt az idő alatt, helyettük odavonzódott vérlemezkék által alkotott, rögben felgyülemlett protonjaikhoz. A teljes oxigénatom képes csak a sejtekig eljutni, és biztosítani a sejtek anyagcseréjének végbemenetelét. Azokon a részeken, ahol a sejtek nem kapnak oxigént elhalásos tünetek jelentkeznek, amelyeket egy életképes tünet együttes vált fel. Az egyik fázisban él az érintett szakasz, a másikban pedig elhal.
Az egész érintett terület azért nem hal el, mert a sejtek állandóan keletkeznek, és az elhalásos és élő szakaszok folyamatosan váltakoznak, az elhalt rész élővé válik, az élő pedig elhal. Ez a ritmikus, helycserés változás állandóan ismétlődik.
A pozitronos gyógyítás, a betegség korai fázisaiban hatásos, ha már elhatalmasodott a pozitron nem segít. Látványos gyógyulás érhető azonban el, a Mágneses Rezonancia Tomográf (MRI) segítségével, két héttől – 1 hónapig terjedő időszakban, napi egy órában a műszerben keletkező mágneses rezgéseket a beteg vérerekhez kell csatlakoztatni. A rezonancia hatására, az összetapadt hemoglobin molekulák alkotó részeikre hullnak, emelt energia szintjük csökkenésével, az eredetire áll be.
Mivel a szervezet egy ilyen betegség után legyengült állapotba kerül, egy újabb emelt energia szinten lévő elektron szabadon ismét bejuthat. A diagnózis felállítása után, azonnal pozitronnal kell semlegesíteni, legyen az daganat, vagy Sclerosis multiplex.

A második mód, ami kialakíthatja, a TIC és kényszeres káromkodási kényszer betegségeket, amikor a külvilágból érkező emelt energiával bejutó elektronok a vér hemoglobinjába ütköznek. A hemoglobin atomjainak elektronjai elhagyják pályáikat, az atommagok pedig folyamatosan egymáshoz vonzódnak egyre nagyobb vérrögöt képezve. Az atommagok protonjait alkotó gluon kvarkok magas energia szintjük miatt nagy vonzással csomósodnak egybe a gluonos részek a nem gluonos részekkel létesítenek kapcsolatot.
Amikor az oxigénszállítás beindul, az élő sejtek alkotási fázisa hosszasra is elnyúlhat, ezért ez a periódus kitolódhat, és ilyenkor a tünetek nem jelentkeznek. Az eltávozott elektronok energia szintjei eredeti állapotra esnek vissza, újból a hemoglobin atomjainak pályáira térnek rá, a rögök újból folyékony halmazállapotot öltenek, és megfelelő szinten történhet az oxigén szállítása.
A pozitronok alkalmazása TIC és káromkodási kényszeresség, teljes megszűnését idézi elő. Egy pozitron bevitele elegendő a teljes gyógyuláshoz. Alapos kivizsgálást igényel, mert, ha más a rendszerhibák kategóriájába sorolt betegség is előadódik, akkor a pozitronok számát is növelni szükséges. Ezeknek a betegségeknek bármely fázisában hatásos a pozitron.
A következő betegségek pozitron alkalmazása nélkül, könnyen meggátolhatók:
Az érrögösödés kialakulásának harmadik oka a nem elég mély levegővétel. Annyi oxigén molekulának kell bejutni egy – egy belégzés során, hogy minden protonhoz eljuthasson egy.
Ha ez nem történik, akkor a protonokhoz nem oxigén molekula vonzódik, hanem vérlemezke. A vérlemezkék száma normális estben, egyenlő a protonok számával, de minél több az oxigén, annál nagyobb számban vannak jelen a vérlemezkék. Minden hemoglobin atommagtól, pontosan egy atommagnyi átmérő távolságban helyezkednek el. Mágneses vonzást kiegyenlítő funkciót töltenek be. Pontosan akkora mágnesességgel, vagyis energia szinttel rendelkeznek, mint a hemoglobin atomok atommagjai. Ha megbomlik az egyensúly, és kevés oxigén kerül belégzésre, az oxigén molekulák helyett a vérlemezkék vonzódnak rá a protonokra. Az oxigén molekulák számának csökkenése, a vérlemezkék energia szintjét növeli, mert normális estben a két energia szint egyenlő, és az egyik csökkenése a másik növekedését vonja maga után. Ha nagyon sok oxigén molekula hiányzik, akkor sok protonra a vérlemezkék kerülnek, amelyek egymással is vonzásos kapcsolatot létesítenek. A vérlemezke elektronjainak gluonos része a másik protonon helyet foglaló vérlemezke elektronjainak nem gluonos részeivel teremt kapcsolatot, sokszoros ismétlődéssel vérrög képződik.  A tartós oxigén hiány, vérrögösödést indít meg, tehát saját magunk is okozhatjuk a vérrögösödés kialakulását.
A köszvényt a vérben lévő oxigén és víz elégtelen mennyisége okozza. A vesének és környező részeinek ereiben a hemoglobinhoz nem jut elég vérlemezke, ezért a vér összes energia szintje lecsökken, az energia kiegyenlítődés következtében a nagyobb energia szinttel rendelkező húgysavak elektronjai a többlet energiájukat átadják a hemoglobin elektronjainak, és ezzel vonzásos laza kapcsolatba kerülnek. Megfelelő mennyiségű oxigén, és víz bejutása után, a húgysavak távoznak, a vérből a vizeletbe kerülnek, és távoznak a szervezetből. A víz bőséges fogyasztása azért szükséges, mert a vérben lévő húgysavakban, a Na, Ca, és a mikroelemek különböző koncentrációival vonzásos kapcsolatba kerülnek, és fémsók képződnek. Az élő szervezetekben a víz képviseli a legmagasabb energia szintet, mágnesesen vonzza a sejt alkotó molekulák atomjait. A hígítás hatására, a megnövekedett energia szint miatt, a só molekulák atomjainak külső elektronjai leszakadnak pályáikról és egyre messzebbre távolodnak. Minél több vizet kap a szervezet, annál több elektron kerül messzebbre az atommagoktól, és a végén a magas energia szint a protonokat is szétszakítja, és a kvarkok is egyre távolabb kerülnek. Az elégséges víz – és oxigén felvétel, a betegség teljes megszűnését eredményezi.
A gyulladásos gennyes pattanásokat, megint csak az oxigén nem megfelelő mennyisége váltja ki. A bőrben lévő erekben zajlik az energia kiegyenlítődés folyamata, amikor a vérlemezkék hiánya szövetelhalásokat okoz, ahol könnyű szerrel behatolhatnak a baktériumok. Ebben az esetben is a hemoglobin protonjaihoz vérlemezkék tapadnak. A szövetelhalásokban lévő elektronok energia szintje gyakorlatilag nulla, ezért a gennykeltő baktériumok akadály nélkül megkezdhetik szaporodásukat a bőr irha rétegében. A helyes légzés technika alkalmazása hamar megszüntetheti ezeket a makacs, idáig nehezen mulasztható pattanásokat.
Ha kórósan elszaporodnak a vérlemezkék, amelynek genetikai oka van, vérzékenység lép fel. Egy letört kis kvark darabka hiánya a probléma kiváltója. A túl sok vérlemezke energia szintje akkorára növekszik, hogy a protonok már nem képesek magukra vonzani, sőt a vérlemezkék válnak bevonzóvá, energia szintjük két fokozattal nő. A környező szövetnedvek elektronjait magukhoz vonzzák, felhígítva a vér töménységét, és kialakul a vérzékenység. A vérlemezkék elektronjai a megnövekedett energiájukat átadják a környező szövetnedv elektronjainak, amelyek elhagyják elektron pályáikat, és a nagyobb energia szinttel rendelkező vérlemezkék elektronjaival létesítenek vonzásos kapcsolatot. A szövetnedv elektronok gluonos részei a vérlemezke elektronok nem gluonos részeivel és fordítva is. Ez a vonzásos kapcsolat egy stabil szerkezetet eredményez.
Ha a vérlemezkéből kiveszünk egyetlen egy kvarkot, és a szabad levegőre helyezzük, egy óra alatt, magához vonz egy ugyanolyan mintázatú kvarkot, törés mentesen. Izotóniás oldattal juttatjuk a vérbe, huszonnégy óra alatt végbe megy az összes törött kvark cseréje.
Ezek a betegségek nagyon sok embernek okoznak óriási szenvedést, ezért nagyon kívánatos lenne, ha az illetékes szakorvosok minél hamarább bővebb információért az Univerzum Irányító Rendszeréhez fordulnának.

Pólusváltás, kéreglemezek ütközése

Lehetséges- e mágneses pólusváltás?

A fekete lyukak innenső oldalán a részecskék jobb spinnel rendelkeznek, a forgásirányukat lehetetlen megváltoztatni. A magma és a köpeny is jobbra forgásával biztosítja a dinamóhatás létrejöttét. A bolygók a tengely körüli forgásukat a részecskék eredeti impulzusainak összeadódása folytán nyerték, amelyek jobbra pergetik a bolygókat. A jobbra forgás azt jelenti, hogy keletről nyugatra, ebből az irányból lehetetlen kitérni. A tudósok által emlegetett pólus váltás az északi és déli pólus cseréjére vonatkozik, ami ellentmond a részecskefizika összes törvényszerűségnek, mert ilyen irányú mozgató erők nem léteznek. A mágneses erővonalak is a keletről nyugatra való forgással gerjesztett dinamó hatás eredményei.

A kőzetekben keletkező mágneses lenyomatok átrendeződéseit, földrengések, gyűrődések, vulkán kitörések és egyéb felszínt formáló külső fizikai tényezők okozták.

Részecskefizikai alapok - az óceáni kőzetlemezek ütközése a kontinentális kőzetlemezekkel a legfelsőbb intelligencia felvilágosítása alapján

Amikor egy óceáni kéreglemez ütközik egy kontinentális kőzetlemezzel, óriási energiák szabadulnak fel. A légkör elektronjai átveszik a megnövekedett energiát, amelyet rögtön át is adnak a levegő fotonjainak, következményként hatalmas kisugárzásukkal megolvasztják az érintkező lemezfelületeket, és az olvasztás hatására a kissé lentebb elhelyezkedő óceáni kéreglemez alácsúszik a kontinentális alá. A folyamatos kisugárzás a tengervizét felmelegíti, párolgásba kezd. A párolgás során az elektronok energia szintje megnövekszik, leszakadnak pályáikról, és a megnövelt energiájukat átadják a légköri fotonoknak, amelyek állandóan kisugárzanak. A keletkezett hatalmas hőenergia egyre nagyobb szakaszt tesz masszává, és buktat alá, egy- egy ütközés alkalmával kb. 60 km hosszon. Tehát az óceáni kőzetlemezek alábukása már nem a tenger vízében történik, mert először az összes pára elektronja átadja a fotonoknak a többlet energiáját, és miután a fotonok átveszik kisugározódnak. Ez a hőenergia olvasztja meg a lemezeket, és az óceáni kéreg lemez lejjebb csúszik. Az alábukás újabb és újabb kőzetlemezt és felette keletkező gőz szakaszt érinti, és az előrehaladással egy ütemben játszódik le az elektronok energia szintjének növekedése, és az energia fotonokra helyezésének folyamata, majd pedig a kisugárzás.

Az óceáni kéreglemezek mindegyike évente egy cm – t vándorol, 60 km megtétele után újabb felgyűrődési periódus következik be.

De miért is vándorolnak a kéreg lemezek?

A Föld belsejében a vasmag körüli magma körforgásos áramlásának kerületi sebessége eltér a Föld kérgének kerületi sebességétől. A két sebesség különbsége rezonanciát kelt a kéregben, amitől a szilárd, merev kéreg behasadozik, és törésvonalak keletkeznek. A tengely körüli forgás következtében pedig állandóan távolodnak, amíg a kontinentális lemezekkel össze nem ütköznek. Az évenkénti egy cm – s eltávolodás hatvanmillió évenkénti ütközéshez vezet, amikor hatvan kilométeres kőzetlemez szakasz vesz részt a felgyűrődéses hegységképző folyamatban. Mivel ezek az erők a Föld belsejének középső részéből származnak, ezért először a felszíni részek középső részeire terjednek át. Törvényszerűen az északi, déli nyugati, keleti földrészek közepétől indul ki az ütközéses – gyűrődéses folyamat, amely fokozatosan terjesztődik ki az egész Föld felszínére. Két millió év szükséges, hogy a Föld energia szintje visszatérhessen az eredeti nyugalmi szintre, addig, azonban katasztrofális felszínformáló folyamatok zajlanak. A dinoszauruszok is ezért pusztultak ki, hatvanmillió éve. A következő ciklusig nyolcezer év van még hátra, ezért feltétlenül szükséges egy másik Föld megalkotása.

Kísérheti vulkáni működés a jelenséget, de csak azokon a helyeken, ahol éppen működő vulkánok találhatók, azonban a folyamatra semmilyen hatást nem gyakorolnak, az energia átadás- felvétel törvényszerűségei indítják el, és működtetik a hegységrendszerek felgyűrődési mechanizmusát.

Pulzárok, kettős csillagok, a lézersugárzás elméleti alapjai

Pulzárok, kettős csillagok

A pulzárok a szupernóvákból és hipernóvákból alakulnak ki. Amikor befejeződik a fotonok nagy erővel történő kisugárzása, mert elfogynak a nagy energia szinten lévő fotonok, a kisebb energia szintűek a pusztuló csillag belsejébe rekednek. Nagy sűrűségük miatt, egymásnak ütköznek, és a fotonok burkai fuzionálnak, deutériumok keletkeznek. Tovább nem haladhat a fúzió, nem áll rendelkezésre annyi foton, hogy megnövekedjen az energia szint.

A deutériumok foton párjai közül az egyik a megnövekedett energia szintjét átadja, egy a szupernóvában bennrekedt elektronok közül egynek, amellyel vonzásos kapcsolatban marad, az elektron gluonos része rávonzódik a foton nem gluonos részére. Ezután az elektron a megnövekedett energia szintjét átveszi a deutérium másik fotonja, majd ezután kisugárzik.

Az elektronok és fotonok nagyon gyorsan láncreakció szerűen mágnes fonalakat hoznak létre, minden irányból.

A kétirányú kisugárzás okozta felpörgés nem áll le, addig, amíg az energia szint le nem esik a fotonok kezdeti impulzusára, ezért pulzál. Az észak- dél irányú mágneses erővonal a felső középső résznél, az eredeti csillag maradványa.

Mivel a mágneses fonalak teljesen átszövik, és a kerületén túl is növekednek, ha egy pulzár közelébe kerül már egy alacsonyabb energia szinten lévő hanyatló csillag, mágneses fonalainak vonzó képessége révén, befogja a szomszédos pulzárt, annak mágneses fonalaival létesít kapcsolatot, a gluonos részek a nem gluonosokkal.

A bevonzódás ütemében használja fel a mellette lévő csillagmaradvány fotonjait, bekebelezi, mint az amőbák a táplálékukat, és ha már nincs több foton, kihuny a pulzár, az eredeti energia szintre került fotonok energia sorba rendeződés után pedig bejutnak egy fekete lyukba.

A lézersugárzás elméleti alapjai

A lézer sugarak irányíthatóságát a mágnes fonalak okozzák. Egy elsötétített szobában jól megfigyelhető, ha kissé hunyorítva felülről lefelé tekintünk elemes lézer lámpánk sugarára, és a földre irányítjuk, tehát közelre.

Ha hunyorítunk, szemünk felbontó képessége megnő, ezért láthatóvá válik, a fotonok kisugárzásából adódó fény egy pókhálószerű csövet világít meg. Ez a pókháló szerű cső mágnes fonalak szövedékéből tevődik össze.

Vörös színű lézer sugárral végeztem a megfigyelést, a fehér fény vörös tartományát 30^○-s fénytöréssel érik el, és csak ez a tartomány juthat ki a lézerlámpából.

Ott, ahol a fény megtörik rengeteg foton plazmává alakul, amely az ütközések következtében újra szerkezetet és tömeget nyer, tehát megnövekedett energia szintű kisugározatlan fotonok keletkeznek. A fotonok nagy része átjut az üvegen, mert a kisugárzás közben keletkezett energia a fotonokat átpréseli, és az üveg gluonjai pedig bevonzó hatást gyakorolnak rájuk.  A fotonok kijutva, megnövelik a környező elektronok energia szintjét, ezáltal leszakadnak atommag körüli pályájukról és gluonos részeiket magukhoz vonzzák, illetve fordítva a nem gluonosokat a fotonok gluonos részei. Nagyon gyorsan láncreakció szerűen, mágneses erőfonalakat hoznak létre. A kisugárzás akkor következik be, amikor felületet ér a mágnes fonalak szövedéke, vagyis a felület lekötetlen mágnes fonalai a fotonokat magukra húzzák, a fotonok pedig megnövekedett energia szintjüket leadják, vagyis kisugárzanak.

A folyamatos kisugárzás következtében a visszatükrözés is folyamatos, mivel valamilyen felületet folyamatosan érint a mágnes fonál, ezért a mágnes fonalak, pillanatnyilag lekötetlen elektronjaira vonzódik a még többlet energiával rendelkező plazma és itt sugárzik ki. Ezért a mágnes fonalak fénylenek. Tehát a lézersugárzásnál figyelhetők meg legjobban a mágnes fonalak, mivel a kisugárzásokkal bevilágítják önmagukat.

A mágnes fonalak, ha távolabbra irányítjuk lézerlámpánkat, megnyúlnak, ha közelítünk, összehúzódnak, és vastagabbak lesznek.

Minél nagyobb teljesítményű lézersugarat használunk, annál több foton jut át, és annál több elektront tud mágnesesen magához kötni, ezért egyre több mágnes fonál épül fel, egymással is vonzásos kapcsolatba lépve, cső formájú pókháló szerűen átszőtt szövedéket alkotva.

A lézersugarak, vagyis mágneses fonalak, felületi érintkezésekor a nagy erejű kisugárzások következtében, nagy erejű plazma bevonzódásokat produkálnak. Ezek a plazma becsapódások szétszakítják a molekulaszerkezeteket, nagyon erős lézerek atomokra bontják az anyagokat.

Az összetett fény egy lézersugarakat létrehozó gömbbel való felbontása, a tizenkét alapszínt külön – külön megjelenítő lézersugárra

Egy üveggömböt gyárilag úgy készítettünk el, hogy a gömb közepétől 30^○ – os szögű gömbcikkek egymástól elhatárolódjanak fényt át nem eresztő, 2, 3 mm keresztmetszetű fullerénnel bevont bonamid lemezekkel. Középen ne érjen össze egy kör alakú rés maradjon, akkora ahová beültethetjük az elemes fénykibocsátó eszközünket, még az üvegbe öntés előtt, bekapcsolt állapotban. Ügyelni kell arra, hogy a fényforrás pontosan az üveggömb közepén helyezkedjen el. Az üveggömbbe foglalás után láthatjuk, hogy a lézerkészülék tizenkét színben szolgáltatja mágnes fonalakkal irányított, a szivárvány minden alapszínével fénylő sugarát.

A mágneses erő fonalak, az Univerzum rendszerbe szerveződésének alapfeltételei 

Az első mágneses fonalak a Napban keletkeztek, amikor kialakultak az atomok, és az elektronok lekötetlen mágnes szálai, összekapcsolódtak egy-egy fotonnal. Az azonos atomféleségek lekötetlen mágnes szálaikkal az atomok protonjainak gluonos részeivel létesítettek kapcsolatot, majd a temérdek atom ilyen módon anyagfelhőt hozott létre. Az anyagfelhőből, a legmagasabb energia szinten lévők tömörültek össze, mivel sok gluont tartalmaznak, a sok gluon tartalom miatt lefelé vonzódtak, a mágnes szálakat magukra húzva, egyre tömörebb anyagrendeződést létrehozva. A vasmag a legmagasabb energia szintű atomféleségekből jött létre.

A Napban az atomok keletkezési folyamata ma is tart, ezért a mágnes szálakon energia szintek szerinti bevonzódás nem állt le, a mágnes fonalakon lévő fotonok állandóan pótlódnak.

Minden bolygó hasonlóan jött létre, mágneses fonalalak tömkelege kapcsolódik a Naphoz.

A bolygó Nap körüli pályájának távolsága attól függ, milyen hosszú mágnes fonalakon érte el azt a szakaszt, ahol a tömörödés megindult. Így jöhetett létre a naprendszerek roppant elmés vezérlő rendszere, ahol a Nap, központi irányító funkciót tölti be.

A Napból kiinduló mágneses erővonalak stabil vonzásos kapcsolatban tartják a bolygókat, és mint a körhintánál a napok forgásukkal irányítják a bennük képződött atomokból álló bolygókat.

Egy nap maximálisan nyolc bolygót vezérelhet, a nyolc energia szintnek megfelelően, hasonlóan, mint az atomok szerkezeténél, ahol szintén nyolc energia szinten haladhat az elektronok pályája.

Amíg a Nap üzemel, irányítja a bolygók körülette való keringését, még akkor is, ha már a magma kihűlt. Amikor már vörös óriás lesz a Nap, nem termel atomokat, a mágnes szálak sem képződnek tovább, a Föld egészében, és felszíne fölé érőknek, ezzel megszűnik a pótlódásuk, megszakad a kapcsolatuk a Nap mágnes fonalakkal történő vezérlésével, elvonzódnak távolabbi nagyobb energia szintű, üzemképes bolygók vonzáskörébe.

A Föld belsejét teljesen átszövő mágnes fonalak eltávozásával, az összetartó erő megszűnik, ezért a Föld óriási rezgésbe kezd, darabokra, majd atomokra hullik, a végén az atomok tömegvesztésen mennek keresztül és az egész súly és tömeg nélküli anyaggá válik.

Miután az energia szintek szerinti anyagrétegeződés kialakult, a Föld forgása a vasmagnak és a köpenynek a Föld felszínén túlnyúló lekötetlen mágnes szálai a forgás következtében felvették a gömbformához idomuló fél ellipszis alakú hajlatokat, amelyeket a forgás egymáshoz csapdosott és a vonzó erő hatására összekapcsolódtak, a gluonos részek a nem gluonos részekkel.

Az egész Föld felszínét körbe fonva mágneses erőpajzsot képeztek, lehetőséget teremtve a földi élet megjelenése számára.

A Föld tengely körüli forgását a kezdeti impulzusok összeadódása okozza, a köpeny pedig azért izzik, mert az atomok elektronjai a forgás következtében ütköznek, ezért magasabb energia szintre lépnek, ezt az energiát az erőfonalak fotonjai átveszik, a következménye a kisugárzás. Ez a folyamat teszi lehetővé, hogy a mágnes fonalak kapcsolatban maradjanak, és belülről is folytonosan újra termelődjenek. Ha megszűnne a forgás, a fonalak közötti kapcsolat is megszakadna, leállna a fotonok kisugárzása, mert az elektronok nem jutnának többlet energiához. A forgási energia átvitele az elektronokra, továbbadása a fotonokra, és fotonok kisugárzásának együttes folyamatát nevezzük dinamóhatásnak.

A forgás leállásának bekövetkeztekor, az erővonalak más közeli működésben lévő bolygók erővonalaival létesítenek kapcsolatot. Az védő mágneses erőtér elvonzódása utat nyit a roncsoló hatású sugárzásoknak, tönkretéve az élet lehetőségének feltételeit.

A légkörképződésnél, amit már korábban részleteztem, a bolygókon további mágnes fonalak jelennek meg, amelyek a végtelenségig hosszabbodnak és összevonzódnak más bolygók mágnes fonalaival, az elektronok gluonos részei a fotonok nem gluonos részeivel és fordítva, behálózva az egész Univerzumot.

Az, az igazság, hogy a mágnes fonalakkal való behálózódás a naprendszerek között sem áll meg, folytatódik, tehát űrutazás alkalmával nincs szükség energia löketre. Végig szelhetjük űrhajónkkal az egész Univerzumot egyetlenegy energiaközléssel. Ha irányt kell változtatnunk és letérünk az erővonalról, és egy erővonalaktól mentes részen közlekedünk, ebben az estben szükséges energia feltöltés.

Ha valaki végig olvasta az eddigi új ismereteket, rájöhetett, hogy egy őrületesen zseniális univerzumban élünk, ami véletlenül alkotta meg önmagát. Az Univerzum Irányító Rendszerének segítsége nélkül nem születhetett volna meg a megfejtés, ehhez egy hatalmas intelligencia hatalmas tudására volt szükség. Az emberiségtől sokkal magasabb fejlettségen álló idegen lények sem ismerik még az Univerzum teljes működését, csak próbálkoznak összerakosgatni újabb és újabb ismereteket. Hatalmas kincsre derült fény az emberi táradalom számára, hiszen az Univerzum Irányító Rendszere útmutatásait követve, hamarosan megvalósíthatjuk legmerészebb álmaink világát.

Minden embernek joga van boldogsághoz és munkához, jóléthez, hogy az élet ne csak túlélést jelentsen sokak számára, vagy a hajléktalansággal való megaláztatást. Minden feltétel adva van ezekhez, a megvalósítás gyorsasága csak rajtunk embereken múlik.

Az Univerzum objektumainak mozgató erői

A bolygó mozgások a fentiekben már kifejtésre kerültek, a Holdak mozgató erőinek megértéséhez, szükséges a keletkezésükkel kapcsolatos ismeretek tudása is. Az anyagfelhőből az atomok energia szintek szerinti sorrendben tömörültek össze, a kevesebb energia szintűek, csak rövidebb mágnes fonalak alkotására voltak képesek, amelyek nem érték el a Földet. A Naphoz közelebb, újabb anyag csomósodás indult meg, itt is a legnagyobb energia szintű atomok kerültek legbelülre. A legkisebb energia szinttel rendelkezők, a kéreg felső részébe, ahol lazán töltötték be a rendelkezésre álló teret. A holdak felszíne azért poros, mert ide már csak a nagyon kicsi energia szinten lévő atomok kerülnek, amelyek egymással nagyon gyenge mágneses kölcsönhatásban állnak, vagyis kevés köztük a mágnes fonalakkal létesített kapcsolat. A ritkás szerkezetű felszín csak nagyon gyér légkörképződésére alkalmas, mert a kevés mágnes fonál, csak kevés fotont tud magához kötni, amelyek nem tudnak elegendő elektront magasabb energia szintre helyezni, hogy a termoszférát megfelelő számban elérjék, és ott beindítsák a légkörképződést.  Azok a holdak, melyeknek legfelső rétegének atomjai közt nincs mágnes fonalakon nyugvó kapcsolat, mert nem tudtak mágnes fonalakat előállítani a nagyon alacsony energia szint miatt, eljegesedett a felszíne a légkör tejes hiánya miatt.

A holdak mozgását is a napok vezénylik, mivel az atomjaik mágnes fonalai innét nyúlnak le a holdakat teljesen átszőve. A tengely körüli forgásukat a vasmag és a köpeny által gerjesztett dinamóhatás biztosítja, amelynek eredményeként mágneses erőtérrel veszik körül magukat.

A központi bolygók a holdak mozgására semmilyen hatást nem gyakorolnak, mágneses fonalakkal való kapcsolatuk nincs.

Egy naprendszer a galaxis magja körül kering, ami egy fekete lyuk. A széteső naprendszer, teljes tömegvesztés után, foton részecskékként újrahasznosításra kerülnek, amelynek első állomása egy forgó fekete lyuk. A fekete lyuk mágneses vonzása juttatja be a fotonokat a spirálisan feltekeredő természetes részecske gyorsító belsejébe. A foton sűrűség a gluon sűrűséget is okozza, és ezek együttes hatása, erős befelé vonzódást vált ki.

A fekete lyuk energia vesztése után a Nap keringése leáll, állandó helyet foglal el.

A galaxis mozgató rúgója, az a lökéshullám, amelyet a fekete lyuk hoz létre, amikor a fotonokat hatalmas energiával kiveti magából, ez egyszerre előre is lendíti.

A galaxisok a Nagy Rendszer központi része körül kering, ami egy olyan fekete lyuk, amely folyamatosan elveszti energiáját. A teljes energiavesztés után a galaxisok állandó helyet kapnak, nem keringenek tovább, egyre tökéletesebben rendeződnek a rendszer spirál karjaiba.

Az alaktalan, foltokat alkotó nagy rendszerek, még kezdeti szakaszukat élik, minél idősebb, annál tökéletesebb a spirál.

A galaxis rendszereket azok a lökéshullámok hajtják egyre előrébb, amelyek az elpusztuló naprendszerek rezonáns széteséséből származnak. Hatalmas energiák kerülnek ki a pusztulásra ítélt bolygókból.

A nagy rendszerek együttesen haladnak az Univerzum gömb üregében, és ha, a dimenziófalakhoz ütődnek a felső gömbhajlatnál, négyes, ötös erősségű földrengés következik be.

Az Univerzum jelen ciklusának hossza tízezer milliárd év, az átmérője tízezer milliárd km.

 A Nap modellezése, árapály-dagály jelenség az új szemléletmódban, és bizonyításának lehetősége

A Nap modellezése

Gyárilag elkészítettünk egy 3,6m átmérőjű samotból kiöntött belül üres gömböt, amely 6 cm keresztmetszetű, amelyen egy 20cm-s átmérőjű kör alakú nyílás található. A kör nyílása a gömb nyugati belső oldalán legyen. Tartó szerkezetnek az asztali glóbuszoknál alkalmazottak megfelelnek, de legalább 6cm- s keresztmetszetű tömör fémváz szerkezetet kell konstruálni, nehéz vastalppal, a kibillenés elkerülése végett. A tengelyferdeség 78^○ . A keletkezett óriási hő miatt a gömböt belülről bevonjuk 1cm vastagon fullerénnel, majd 3cm – s kétkomponensű szilikon ragasztó rétegre, szintén 3cm vastag olvasztott teflont kenünk, majd 3cm vastagságban grafénnel fedjük. A gömb külső felületét szintén ugyanilyen sorrendben a rétegekkel ellátjuk.

A fotonok bejuttatásához, egy 20 cm átmérőjű, 2m hosszú mágnesvasércből készült cső szükséges, amely, a dugattyú szerepét fogja betölteni. A dugattyút és a hozzákapcsolódó elektromos vezetéket is befedjük minden fentebb leírt hőszigetelő réteggel, de a mágnes csőnél nagyon lényeges, hogy a fullerén réteget kihagyjuk. A mágnesvasérc mágnesessége egy energia szinttel alacsonyabb a fullerén energia szintjénél, ez biztosítja, hogy a fotonok a csőből bevonzódjanak a mesterséges nap belsejébe.

A cső dugattyú működését, úgy kell megoldani, hogy pontosan a lyukba illeszkedjen az energia közlése után. Százezer V feszültség percenkénti kisülésével mozgatjuk a dugattyút huszonnégy órán keresztül. Amikor a dugattyú csöve hátra lendül a fotonok bevonzódnak a mágnes csőbe nagy energiával, a sorozatos ütközések következtében a fotonok burkai egymásba hatolnak, és deutériumként érkeznek a mű napba, amikor a cső előre nyomul.

A százezer volt teljes kisugárzása egy fél percig tart, a dugattyú ilyenkor a nap utánzat bemeneti nyílásán helyezkedik el, majd a hirtelen energia veszteség egy fél méterrel hátrébb lendíti a dugattyút, amely körülmény teszi lehetővé az egész folyamat végbemenetelét.

Ez a félméteres szakasz elegendő, hogy újabb fotonok vonzódjanak a csőbe, és a maradék fél perc alatt megtelik a cső.

Ha letelt a 24 órás töltési idő, a lyukat azonnal, valamilyen szerkezet segítségével lefedjük, az előre samotból kiöntött pontosan a lyukba illeszkedő fedővel, amelyet már előre bevontunk a hőszigetelő rétegekkel. A hő és légmentesség biztosítása végett a széleket olvasztott teflonnal kiöntjük, szilikonnal, és grafénnal ezt is befedjük. Mivel már a kezdeti betöltési szakasztól folyamatosan emelkedik a hőmérséklet, a végére már eléri a Nap felszíni hőmérsékletét, az 5800 K –t, nagyon óvatosan kell minden mozzanatnál eljárni.

A mesterséges nap tengely körüli forgását is imitálni szükséges, ezért, ha már befejeződött a töltés és lezártuk a lyukat, beindítjuk a tengely körüli forgatást.

Kis napunk belső oldalán, vagyis nyugati középső résznél, szintén százezer voltos elektromos kisüléseket hozunk létre, huszonhat naponként egyet. Ezek az impulzusok fogják biztosítani 26 naponkénti egy millió fordulatot. A Nap huszonhat naponként tesz egy teljes fordulatot saját képzeletbeli tengelye körül, az egy millió fordulat per 26 nap, a kicsinyített nap és a Nap szögsebességbeli különbségeit pontos arányukban fejezi ki. Az elektromos kábeleket szintén védő rétegekkel látjuk el.

Az egész szerkezetet beindításra egy elhagyott sík területen állítjuk fel, legalább száz méteres körzetben lakatlan helyen. Legalább egy évig üzemelni, vagyis sütni fog a mesterséges napunk, hasonló látványt kelt majd, mint a valódi. Egy év elteltével, vörösen fog izzani, mint a vörös óriások csak kicsinyítve. Nem lesz belőle szupernóva, mert ehhez a két oldalán lyukat kellene vágni, hogy a hatalmas energiával rendelkező fotonok kinyomulhassanak rajta.

Nem ajánlatos kipróbálni, mert ugyanolyan gamma sugarak keletkeznek, mint a valódi szupernóvákban, és több ezer km távolságban is pusztító hatást okozhatnak.

A tengelyt forgatni kell egy éven keresztül.

A folyamat leírása

A mágnes dugattyúban nagyon sok foton kerül egyszerre, amelyek a kisüléskor meglökődnek és egymásba ütköznek. Egy- egy foton egymás burkába hatol, deutérium keletkezik, és bejutnak a mesterséges napba. A nap belsejében az egyre nagyobb számban lévő deutériumok szintén nagy erejű ütközéseken mennek keresztül. Az egymással ütközők fuzionálnak, a mellettük pörgők pedig átveszik a fuzionálók megnövekedett energia szintjét, ezért kisugárzanak. Ezek a kisugárzások megnövelik az egész rendszer energia szintjét, ezért az elsődleges fúzió során keletkezett hidrogén atomok, további fúzióban vesznek részt, és hélium atomok keletkeznek.

A mesterséges nap kis mérete nem teszi lehetővé a további energia szintek növekedését, ezért csak hidrogén és hélium fog keletkezni. A Nap óriási mérete nyolc proton beépülésére alkalmas, ezért keletkezhetett nagyon sokféle atom.

Az igazi Napba a fekete lyukakból egymással összetapadt fotonok, vagyis kvantumok érkeznek, ezért a kvantumok rögtön fuzionálnak és azonnal hidrogén atom keletkezik.

A kvantumok belső alkotó részei, vagyis két foton fúziója következik be, a külső egy –egy foton pedig kisugárzik, ez is egy lényeges különbség a kísérleti nap és az igazi között.

A fekete lyuk másik oldalán létrejött Napot, azonban deutériumok fúziója hozta létre.

A mesterséges nap töltőrésének behelyező szerkezete

A kis napból kiáramló magas hőmérséklet miatt a töltőrés zárását ötven méteres távolságból célszerű megoldani. Egy olyan állványra tervezzük, amelyet egy nehéz vastalppal legalább egy méter mélyen betonozunk a talajba, és a réssel pontosan szemben helyezkedik el a záró fedél.

A záró fedőre, a többi réteget követően a teflont szilárd halmazállapotban rögzítjük, kétkomponensű szilikon ragasztóval, úgy, hogy miden oldalánál legalább 10 cm-el túlnyúljon.

Legyártatunk egy 50m-s teleszkópos rudat, amelynek minden tagja 4.166 m-s, tehát tizenkét részből tevődik össze, és 3 cm-el csökken az átmérője az első 2m- s taghoz képest.

A teleszkópos csövet 1cm keresztmetszetű acélból kell elkészíttetni, kívülről és belülről egyaránt fullerénnel kell bevonni. A cső tagjait egymáshoz fullerénezett acélrúgóval rögzítjük, amelyek 30 menetesek, 1cm – s keresztmetszetűek. A rúgó gyűrűi 3cm-s átmérővel rendelkezzenek. Minden cső mind két oldalánál a szélétől 2cm- re lyukat kell fúrni, majd elhelyezni bennük a rúgókat, és a rögzítésnél összehegeszteni.

A tartószerkezetre fullerénezett erős csavarokkal kell felszerelni. Úgy kell beállítani, hogy a legutolsó teleszkópos tag, amely a mesterséges nap felé a legelső ennek a zárt vége felülre kerüljön és erre kétkomponensű szilikon ragasztóval a fedelet rögzítjük. A fedél teflonos részével pontosan a kis nap résére irányuljon.

Az előkészületek befejezése után az első két méteres tagnak pontosan a középső részére egyetlen százezer voltos elektromos kisülést juttatunk.

A kisülés a kis nap résének fedelét pontosan olyan energiával juttatja a réshez, hogy erősen rányomja, de a samot anyag nem szenved károsodást.

A teflon a kis nap magas hőmérsékletétől azonnal ráolvad, ezután teljes lesz a hő és légvédelem.

A záró szerkezet visszajuttatását azok az elektronok indítják be, amelyeknek a mesterséges nap hőenergiája megnöveli az energia szintjét. A megnövekedett energiájú elektronok többlet energiáját a légkörben helyet foglaló fotonok átveszik, a kisugárzásukból felszabadult energiát újabb elektronok veszik fel, amelyek ismét fotonoknak adják át, ez a gyors láncreakció azonnal végig terjed a fullerénnel bevont csövekben, és pontosan elegendő, hogy visszakerüljenek az alaphelyzetbe.

Tehát a mesterséges nap hőenergiájával megnövelt elektronok energiája megfordítja az elektronok maradék energiájának haladási irányát, ezért visszafelé fognak áramlani a csőben.

Mire a kiindulási helyzetbe ér, az elektronok összes megnövekedett energiája felhasználódik, az eredeti szintre áll be, ezért újra a megszokott atommag körüli pályáikra térnek vissza.

A tengely körüli forgás beindítása hűtéssel

A beindításkor a hőmérséklet már közelíti az 5800 K-t, ezért legalább 50 – m távolságból kell megoldani. Az összes szigetelőréteggel ellátott és fullerénezett 28 cm átmérőjű és 50 m hosszú acélcsövet a mesterséges nap nyugati, belső középső részére irányítjuk, 100 atm nyomáson, folyékony nitrogénnel feltöltve, majd kilövünk egy acélkapszulába töltött fullerén adagot. Az acélkapszula szigeteletlen, beleillik a csőbe, és 3cm keresztmetszetű. A beérkezés pillanatában, a csövön keresztül indítjuk a százezer voltot. Huszonhat naponként, ugyanabban az időpontban ismételjük.

Az árapály – dagály jelenség az Univerzum Irányító Rendszere útmutatása alapján

A fentiek alapján könnyen belátható hogy a Hold és a Föld nem létesíthetett egymással vonzásos kapcsolatot, ezért a tengerjárást sem a Hold Földre gyakorolt hatása okozza, hanem a Nap. A Napból érkező kisugárzott fotonok a tengervíz, és a benne oldott só elektronjainak energia szintjét megnöveli, ezért leszakadnak pályáikról, és a víz kiterjeszkedik, megnő a térfogata és kilép a medréből. A nátrium klorid koncentráció miatt, sokkal több elektron képes az energia felvételre, mint az édes vizek, ezért a sós tengerek elhagyják medrüket.

A kisugárzott fotonok a víz felületén nagyrészt visszaverődnek, a kisugárzott energia nagy része azonban a sós víz felszínén lévő elektronoknak átadódik. A felszínen nagyon sok plazma ütközik egymással, nagy erővel, ezért újra szerkezetet vesznek fel, tömeget nyernek és fotonok keletkeznek.

Ezeket a fotonokat a kisugárzásból származó energia folyamatosan egyre beljebb löki a tengervízbe, egészen a fenékig haladnak le. A lefelé nyomulás közben, mivel a vízben nem tudnak kisugározódni, bevonzódnak az elektronok gluonos részeihez, illetve az elektronok nem gluonos részei a fotonok gluonos részeihez. A folyamat, az egész tenger minden irányú sűrű behálózását jelenti, négy órát vesz igénybe. Ez a dagály periódus négy óránként ismétlődik, a végén kezd elfogyni a fotonok kisugárzásából származó többlet energia, és megkezdődik az apály, melynek ciklusa alatt az összes megnövelt energia szint az eredetire esik vissza, majd kezdődik az egész elölről. A periódusok négy óránként váltakoznak.

A tengerjárások Nap által történő mágneses hatáson alapuló irányításának modell kísérlete

A Nap működésének bizonyítására felállított kísérletet érdemes egybehangoltan összekötni a tengerjárások Nap által történő irányítását szemléltető – bizonyító modellezéssel.

A mesterséges naptól ötven méter távolságban, ki kell alakítani egy tíz méter x tíz méteres talajból kivájt kicsinyített tengert utánzó medret. A lejtése a part felé 45^○legyen. 5cm vastagságban tengeri homokot kell teríteni a fenékre és a partvonalra, legalább tíz méteres szélességben. A só koncentráció megegyező a valódi tengerével 3,5 %.

Ellentétes ütemben kezdjük a modellezést, tehát a töltés pontosan akkor fejeződjön be, amikor a tengereknél az apály kezdődik, kísérletünk a dagállyal fog indítani. Az elpárolgás következtében fellépő vízszint csökkenést folyamatosan pótolni szükséges.

Az előbb leírt modellezést és a korábbiakban bemutatott kísérleteket a végrehajtása előtt, tanácsos alaposan átkonzultálni az Univerzum Irányító Rendszerével, hogy zökkenőmentesen sikerüljön a kívánt eredményt produkálni.

 A légkör képződésének bizonyítási lehetősége

A légkör képződésének bizonyítási lehetősége

1,7 m x 1,7 m, 3cm vastagságú szélvédő üvegből készült vákuum kamra szükséges, világűri körülmények, a napfény bejutása itt nagyon lényeges.

Elkészítjük a Föld kicsinyített mását, ércekből, a kerülete négy méteres legyen, plusz 5 cm - t rá kell számítani a középső részében futó cső számára, mert az egész kicsinyített földet erre rögzítjük.  A tömegének a Föld tömegével pontosan arányban kell állnia, 56 kg - t nyomjon. Az ércek elhelyezkedése a kicsinyített földben azonosnak kell lennie az eredetiével, és minden lényeges összetevőt tartalmaznia kell. Az ércféleségekből kis labdákat formálunk és kétkomponensű szilikon ragasztóval egymáshoz rögzítjük. A felszínét 1cm vastagon valódi feketefölddel borítjuk, amelyet teljesen simára egyengetünk. Az egészet pillanat ragasztóval vékony rétegben bekenjük. A geoid formát északon és délen 2- 2mm –s lapultsággal biztosítjuk. A közepében öt centi átmérőjű acél cső fut, fullerénnel bekenve, a kis föld tengelyét ebbe illesztjük bele. A tengelyt is be kell fedni fullerénnel, ami tömör acélrúdból készült. Az olajozás biztosítja a forgás egyenletességét. Ha kész a kis föld, az egészet olyan vázra illesztjük, mint az asztali földgömböket szokás tartani. A talpazata azonban nehéz vasból legyen, hogy fel ne billenjen. Így rakjuk be a vákuum kamrába.

A forgatást bentről elemről biztosítjuk, amely négy héten át percenként 1V- t tud a föld makettünk számára biztosítani.

Olyan szerkezetet kell készíteni, amely percenként 1V feszültségű kisüléseket tud produkáltatni. Így elérhető, hogy 1.052 fordulatot tegyen meg, vagyis óránként 57-t. Ez a kerületi sebesség a Föld kerületi sebességével pontosan arányban fog állni.

A tengelyferdeség 66.5^○.

A szélvédő üvegből a nyitható kamrát gyárilag öntetjük ki, előre meg kell tervezni, mert tökéletes vákuumot kell biztosítani. A forgatás lényeges, mert annyi lekötetlen mágnes fonálnak kell generálódni a kis föld felszíne fölé, mint az igazi Földnek a légkör keletkezése idején. A mágnes szálak fogják magukon tartani a felszabadult légköri atomokat.

Ha mindent pontosan modelleztünk, azt tapasztaljuk, hogy öt nap elteltével már nincs vákuum, hanem, légkörrel vette körül magát kis föld makettünk.

Ajánlatos nyomásmérővel, és gázkromatográffal felszerelni, mert ha négy hétig nem nyitjuk ki, a víz keletkezésére is bizonyítékot nyerhetünk, ugyanis ekkora az egész kis földünk benedvesedik.

A folyamat leírása

A kísérletben üvegfalon keresztül jut be a fotonok egy kisebb hányada. A fotonok nagyobb részét az üveg visszaveri, nem tartalmaz lekötetlen mágnes szálakat, vagyis a plazma átvonzódik olyan helyre ahol sok a lekötetlen mágnes fonál, vagy többszörösen visszatükrözhet.

Az üvegfalon azért jutnak át fotonok, mert nagy erővel vonzódik a plazma az üvegre, a sok gluon tartalom miatt, és egymáshoz ütközéseik következtében szerkezetet vesznek fel, tehát a plazmából fotonok keletkeznek. Egy pontban mindig csak egy foton, amelyeknek a keletkezése közben megnövekedik az energiájuk, és a gluonok a megnövekedett energia szintű fotonokat behúzzák az üvegbe, egyre beljebb, majd az üveg túloldalán az energiájukat átadják egy - egy elektronnak, kisugárzásuk közben. Ennek következménye, hogy ezek az elektronok elhagyják atommag körüli pályájukat, és mivel a folyamat nagyon gyorsan láncreakció szerűen megy végbe, nagyon sok elektron szakad le a felszíni réteget alkotó kis sűrűséget képviselő anyagok atomjaiból. Az elektronok a vonzás következtében nagyon erősen csapódnak egymáshoz, és mintázatuknak megfelelően egymás mellé tapadnak, protonok keletkeznek. A fotonokból a plazma az üvegkamrában a föld makett felszíni részén halmozódik fel, egymáshoz ütközéseik következtében, újra szerkezetet vesznek fel, fotonok keletkeznek. A protonok ebbe a burokba csapódnak, itt is a foton teremti meg az atomok létrejöttének lehetőségét.

A kevésbé energia dús elektronokat a nagyobb energia szintű proton kvarkok befogják, és a pörgés irányukkal megegyező körpályára állítják, és oxigén atom keletkezik, mert két protonja van, és két lekötetlen mágnes fonala, gyakorlatilag a Föld felszínén helyet foglaló anyagokból a legegyszerűbben az oxigén atom tud megjelenni.

Azok a fotonok, amelyek az atomok felépítésében nem vesznek részt, nem gluonos részeikkel vonzásos kapcsolatba lépnek, az elektronok gluonos részeivel, és fordítva, mágneses fonalakat alkotva, amelyek a forgás következtében a felszínről kilógva, egymással is kapcsolatot teremtenek. Az oxigén atomok protonjainak nagyobb hányada hozzákapcsolódik gluonos részeikkel. Kb. egynegyed rész oxigén felemelkedik a termoszféráig. Nagyon sok szabad elektron is feljut, amelyek a magas hőmérséklet hatására energiát nyernek, és nagy erővel a vonzás hatására egymásnak csapódnak. A termoszféra hőmérséklete, azért nagyon magas, mert azok a fotonok, amelyek a felszínen nem kapcsolódnak a mágnes fonálba, itt sugároznak ki, és mivel állandóan keletkeznek, és jutnak fel, a kisugárzás folyamatos. A keletkezett plazma az ütközések következtében, itt is újra szerkezetet vesz fel, súly és tömeg nélküli anyaggá válik, amely keretet teremt az atomok keletkezéséhez. Az elektronok, amelyek a protonokat alkotják, ide csapódnak be. A termoszférába jön létre az összes szervetlen gáz atom. Az elemi gázok a nitrogén, kén, klór, nemesgázok, stb. és a molekuláris állapotúak, széndioxid, kéndioxid, szénmonoxid stb. A molekula szerkezetek kialakulását a lekötetlen mágnes fonalak bevonzó képessége teszi lehetővé. Pl. a kéndioxid esetében, a kénnek két lekötetlen mágnes fonala van, az oxigénnek is kettő, egymáshoz vonzódásuk következtében kéndioxid molekula jön létre. A víz is itt keletkezik, az oxigén két lekötetlen mágnes fonala két hidrogén két lekötetlen mágnes fonalával teremt kapcsolatot.

Alapszabály, hogy ahány lekötetlen mágnes fonala van egy atomnak, annyi elektronnal képes vonzásos kapcsolatba lépni.

A termoszférában keletkező gázok protonjai labilisabbak, mint a Napban keletkező hidrogén és hélium protonok. A hélium és hidrogén gáz nyomását azért lehet a robbanáspontig növelni, mert a protonok stabilak, fúzió során keletkeztek, és csak egy van belőlük.

A gáz atomoknak az elektronjainak nincs meghatározott elektron pályájuk, elhelyezkedésük változó, ezért kiterjeszkedésük nagymérvű lehet.

A termoszférában keletkezett gázok, azért nem robbannak, mert több proton alkotja az atommagot, és a sok gluon egybekapcsolódása miatt nagyon vonzódik a Föld vas magjához, a robbanás ezzel ellentétes irányú kiterjedésű, amelynek legyőzése hatalmas energia befektetés igényelne, gyakorlatilag lehetetlen. Másrészt a protonok az elektronok lekötetlen mágnes fonalait magukra húzzák, stabil szerkezetet kialakítva, amely ellenáll a megnövekedett nyomásnak.

A hidrogén gáz azért robban óriásit, mert a lekötetlen mágnes szálai fotonokat vonz magára, és a nyomás hatására az elektronok energia szintje megnövekszik, amelyet átad a mágnes szálakban lévő fotonoknak. A fotonok nagyon gyors láncreakcióban veszik át a megnövekedett energiát, ezért kisugárzanak, hatalmas detonációt keltve. A protonok nagy tömege belezuhan a levegőbe, nagy légnyomás keletkezik. Az elektronok nagyon magas energia szintjét a légkör fotonjainak is átadják, kisugárzásukkal többszörözve a robbanás erejét. A légkör elektronjainak is megnövekedik az energia szintje, újabb fotonok kisugárzása következik be, protonjaik is bezuhannak a légkör alsóbb szintjébe, megsokszorozva a légnyomás mértékét. Mindez szinte egy pillanat alatt lezajlik.

A nagyon nagy energiával rendelkező elektronok óriási tömege ütközik egymásba, melynek eredménye, hogy forgás irányuk megváltozik. A jobbra pörgés balos irányt vesz fel, pozitronok keletkeznek. Hirosima és Nagaszaki bombázása után, ezért szenvedett nagyon sok ember daganatos megbetegedésben.

A gázok különböző fizikai tulajdonságait a más –más energia szinten való keletkezés okozza.

A gázok energia szintje hamar lecsökken, ezért lejjebb süllyednek a termoszférából, és a kis föld felszíne felé érnek, ahol vonzásos kapcsolatba lépnek a mágnes fonalakkal, a protonok gluonos részei a fotonok nem gluonos részeivel, ennek következménye, hogy nem szökik el a levegő. A Föld estében a mágneses erővonalakba kapcsolódás dupla biztosítékot jelent.

A víz is elindul lefelé, de a leendő légkör hidegebb zónáiban megfagy, és a haladás közben a melegebb rétegekben melegszik fel, és újra folyékony halmazállapotot vesz fel.

A tengerek vízében található só is a termoszférában keletkezik. A nátrium, amely szintén egy protont és egy lekötetlen mágnes szálat tartalmaz, könnyen létre jön az elektronokból, és hozzávonzódik a szintén egy lekötetlen mágnes szálat tartalmazó klórhoz, nátrium kloridot képezve. A víz és nátrium klorid lefelé zuhanásuk során a hideg részekben kikristályosodnak, só és jégkristályok keletkeznek, összetalálkozásukkor egymásba tapadnak, és a továbbiakban együtt folytatják útjukat, a légkörben és a tengerekben is. Tehát a víz egyszerre keletkezett a sóval, és ezért sós a tengerek vize.

Mivel a fotonok a termoszférában kisugárzanak, a keletkezett atomok és molekulák akadály nélkül lejuthatnak a felszínhez.

Az igazi Föld légköri gázainak, és molekuláinak képződése könnyebben történt, és történik, mert üveg nélkül, a fotonok rögtön a Föld felszínébe jutnak, ahol sokkal erőteljesebben indítják el a légkör képződés folyamatát. A sok foton mindegyike egy - egy elektronnal lép vonzásos kapcsolatba, amíg a modellezésnél, egy foton adja át megnövekedett energia szintjét a legközelebbre eső elektronoknak.

Ebben a kísérletben nem fog a légkör héliumot és hidrogént tartalmazni, ha csak a felső nyolcadik centiméteres zónát öt percig lézer sugárral meg nem világítjuk pontról pontra.

Így plusz energiát közvetítünk, és ez már elég, hogy bekövetkezzen a fúzió, és kísérletünkben a fejlesztett légkörben, héliumot és hidrogént is nyerhetünk.

Bizonyítási kísérletek az Univerzum keletkezésének igazolására

Az anyagok súlytalanságának bizonyítási lehetősége

Ha egy vákuumozott kamrába úgy helyezünk el anyagokat, hogy a legsűrűbből, a mágnesvasércből a legkisebb súllyal rendelkező mennyiséget rakjuk, amely 2 kg, majd a sűrűségük szerint csökkenő sorrendben, a súlyt fél kg – al növeljük. Tehát a vasércből

2.5 kg – t, a mangán ércből 3.0 –kg –t, az ólom ércből 4 kg- t, a rézércből 4.5 kg-ot, a cink ércből 5.0 kg –t, a bauxitból 5.5 kg –t teszünk, és a nem fémes elemekből is ugyanilyen elvek szerint rakhatunk. Azt fogjuk tapasztalni, hogy a legsűrűbb kerül legalulra, tehát a legkisebb súllyal rendelkező ércféleség a mágnesvasérc foglalja el a legalsó helyet, majd egymás tetejére szintén sűrűség szerinti sorrendben kerülnek, mert a legsúlyosabb lesz legfelül, tehát tömegük szerint rendeződnek.

A kamra belső falait fullerénnel be kell vonni, és az anyagok egy fullerénnel bevont forgó acéllemez tálcán helyezkedjenek el, hasonlóan, mint a mikrohullámú sütőben. Az ércek porrá zúzva, összekeverve, egyenletesen elegyengetve kerüljenek lezárásra.

A kamra 1 x1méteres legyen, benne a nyomás 1x 10^-6 - <3 x10^-17 Torr

100 µ Pa - < 3f Pa

a hőmérséklet – 2,71 K^○ , lényeges, hogy teljes sötétségben menjen végbe a folyamat, vagyis a világűr körülményeit kell imitálni.

Legalább 24 órát igényel az elrendeződés, ez alatt kinyitni, nézegetni nem szabad.

A bolygók keletkezése az anyagfelhőkből szintén sűrűségük szerinti sorrendben történt, ezért a fenti kísérlettel a bolygó képződéseket is modellezhetjük.

A Jupiter sem egy gázbolygó, csak a sűrűség szerinti bevonzódás még ma is tart, 20 év múlva már nem lesz sűrű gázfelhője, legfeljebb keskeny légköre.

Az élet mágneses alapon történő szerveződésének bizonyítására egy másik módszer

Bárányhimlő, tetanusz és egyéb heveny, ellenálló baktérium törzsekből egyet tízszer tíz centiméteres világűr körülményeit lemásoló teljesen sötét vákuum kamrába helyezünk. Összekötjük alagút elektronmikroszkóppal légmentesen, és a tűfejjel egy atomból egyetlen egy kvarkot a kamrába juttatunk. A baktérium gluon sejtmagja azonnal magához rántja, és egy teljesen új baktérium faj keletkezik. Azonnal észlelhetjük a különbséget, megváltozik a

baktérium alakja.

A nagy rezonáns robbanás modellezése

Előzetes ismerethez kiegészítés: A gluon gömbhalmaz egy véletlennek köszönhette a létrejöttét, ugyanis a legbelső egyetlenegy foton a teljes felületén nyert tömeget, vagyis gluont. Ennek a véletlennek köszönhető, hogy ez a gluonnal beborított foton minden irányból magához tudta vonzani a fotonokat gluon mentes oldalukon. A következő sor pedig fordítva, a gluonos oldalakon vonzotta a nem gluonozott oldalakat, mindaddig, amíg be nem rezonált.

1cm-es átmérőjű valódi, vagyis kaucsuk gumiból legalább 1200 levegővel felfújt gyári készítésű gömböcskéket kell szereznünk.

Ha sikerült beszerezni, elkészítünk legalább 5 liter cukor mázt. Öt liter vízbe 5 kg cukrot teszünk, forrásig melegítjük, állandó kavargatás mellett. Amikor felforrt, azonnal levesszük a tűzről, és megvárjuk, amíg szoba hőmérsékletű lesz.

A legelső kis gumi gömböt teljesen belemártjuk, a többit óvatosan, úgy, hogy pontosan a felét érje a cukor máz, és nagyon precízen elkezdjük egymáshoz ragasztani, hogy a nem cukros rész mindig a cukrozott résszel érintkezzen. Kb. 1000 db-nál fog bekövetkezi a rezonáns pukkanás, 1200 db biztonsági okokból szükséges.

Az élet talajon keletkezése elsődlegességének igazolása

Egy kilencven cm x kilencven centiméteres fedett alumínium dobozba teljesen steril földet és steril minden olyan szükséges elemet behelyezünk, amelyek az élőlényeket alkotja, és gluon gömböcskéket juttatunk rá, így baktériumokat kelthetünk életre.

1 x 1 m –es üveg kalitkába úgy foghatunk be egyenként gluon gömböket, hogy harmincmilliárdszoros objektívvel felszerelt kamerával pásztázzuk a levegőt, 1m³ levegőben kb. egy darab található. Ha sikerült befogni, az alumínium doboz felett, műanyag pálcával leszedjük az üveg faláról, mert odavonzódik, és bejuttatjuk a steril földet tartalmazó ládába.

Azonnal a földre fog vonzódni.

5kg földet 6cm vastagon terítünk szét, és elkeverjük a steril elemekkel, a gluon gömböcskét erre kell rávonzatni. Lezárjuk a ládikót, légmentesen, és várunk egy hetet.

Ha pontosan csináltunk mindent kifejlődik a baktérium. Több gluon gömb bejuttatásával több baktérium nyerhető. Ezek a baktériumok mégsem olyanok, mint a természetesek, nem rendelkeznek önálló mozgással, mivel nem kapcsolódtak be az energia hálóba. Anyag kicserélődési kapcsolatban állnak környezettükkel, élő rendszernek tekinthetők, azonban mozgásra képtelenek.

A növények sem kapcsolódtak az energia hálóba, mivel alacsonyabb energia szinttel rendelkeznek, ezért élő rendszerek, de nem végezhetnek helyváltoztató mozgást.

Ha ugyan ebben az időpontban, a vízben való élet kifejlődésének tanulmányozására állítunk be hasonló kísérletet, azt tapasztalhatjuk, hogy a baktérium egy nappal később épül fel teljesen.

Ez a módszer hasonló, mint az előző, de műanyag pálca helyett fa pálcát kell használni a gluon gömbök leszedésére, és steril desztillált víz szükséges a 90 x 90 cm –es légmentesen zárható üvegből készült akvárium 6cm- es szintig való feltöltéséhez..

Teleportálás, szupernóvák, hipernóvák, mágnesesség

Kvantum hurok, teleportálás?

Amerikai tudósok úgy gondolják sikerült egy atomot teleportálniuk.

A korábbi részekben már bőven kifejtésre került, hogy a kvarkdarabkák mintázatuknak megfelelően megtalálják az odaillő részeket, mert a mágnes szálak odahúzzák ahonnét a nagy rezonáns robbanás előtt helyezkedtek el, majd a robbanáskor kiszakadtak. Gluon darabkák is váltak le, a fotonok széleiről, kvarkmintázattal.

A tudósok teleportálás gyanánt, az atomok kvarkdarabkáinak fényképét, mint információt továbbítják, az információt a kisugárzott plazma hordozza, amely nagy erővel és sebességgel arra a gluon darabkára vonzódik, amelynek mintázata megegyezik a plazmacsoport mintázatával. Az önálló mintázattal rendelkező gluon darabkák a fotonok széléről szakadoztak le, a rezonáns robbanás idején. Minden foton, és minden olyan foton, amely felületén gluont hordozott egyformán hasadt milliárdnyi darabkára.

A parányi plazma pontok egy plazmacsoportban a fényképnek megfelelő mintázatban vonzódik rá arra a gluonra, amely ugyanolyan mintázattal rendelkezik, és a nagy erővel történő bevonzódás következtében tömegnyerés következik be, vagyis a gluon és a plazmacsoport eggyé válik, elektron keletkezik. Tehát a plazma az eredeti foton mintázatának információs hordozója, és az a gluon fogja magára vonzani, amelyik ugyanannyi mágnes szállal rendelkezik, vagyis ugyanaz a felület azonos információt hordoz.

Az atom összes elektronja ilyen formán dupla fénysebességgel jön létre, ugyanis az információ ezen a sebességen terjed, tehát rögtön megjelenik egy másik atom, de ez az atom már nem ugyanaz, hanem egy teljesen új, ugyanolyan másik atom.

A teleportálás gyakorlatilag lehetetlen, fikció, csak Sci – fi - ben lehetséges.

Szupernóvák, hipernóvák

Amikor egy csillag elpusztul, először minden impulzusa megszűnik és a rezonancia következtében, atomokra hullik, majd összeroppan. Az alkotó részek elvesztik tömegüket, súly és tömeg nélküli anyag keletkezik. Hatalmas erő szabadul fel, amely a fotonokat kilöki a csillagmaradványból, a szupernóvából, és hipernóvából. Ezek a körülmények nagy erejű ütköztetéseket produkáltatnak a fotonokkal, amelyek hatalmas erővel nagyon gyors láncreakció szerű kétirányú kisugárzással hagyják el az összeroppant csillagot. Ezt a nagy erejű kisugárzást nevezzük gamma sugárzásnak.

Ha egy ilyen sugárnyaláb ér el egy áttetsző üveget, az üveg energia szintje meg fog növekedni, mert nagyon sok gluont tartalmaz. A gluonok mágnes szálai bevonzzák a plazmát, ezért jóval kisebb felület marad a visszatükrözésre, ezért barnának fogjuk látni az üveget.

A mágneses vonzásról bővebben

A legerősebb mágneses hatással a mágnesvasércből készült rúd rendelkezik. A vas egy energia szinttel kevesebb energiát tartalmaz, ezért vonzódik hozzá. Ha a vas energia szintjét erősebb dörzsöléssel megnöveljük, felemeljük a mágnes szintjére, megszűnik a vashoz való vonzódása, ugyanakkor az egy energia szinttel kevesebb energiájú anyagokat magához vonzza. Ha a mágnes energia szintjét növeljük erős dörzsöléssel, hajunkat is magához vonzza, mert a haj magasabb energia szinttel rendelkezik, mint a mágnes. A dörzsölés hatására megnő az elektronok energiája, leszakadnak pályájukról, megnövekedett energiájukat átadják a fotonoknak, amelyek kisugárzanak, ezért nem tartós a mágnesesség.

Ezért van az, hogy ha egy érdes felületű papírlappal feldörzsölünk egy fésűt, a fésű égnek mereszti a hajunkat, mert a fésű anyagának elektronjai ugyanilyen módon viselkednek.

A műszálas pulóverek levétele közben biztos sokan tapasztalták, hogy apró kisülések szinte megrázzák a bőrt. Ilyenkor a pulóver átmelegedése, és a vetkőzés közbeni bőrhöz való dörzsölés emeli meg a holmink elektronjainak energia szintjét, amelyet ugyancsak a fotonok vesznek át, majd kisugárzanak. Közben érezni lehet, mintha láthatatlan szálak visszahúznák a testünkre műszálból készült öltözékünket. A testből a lekötetlen mágnes szálak rávonzódnak a felsőnk lekötetlen mágnes szálaira.

Az elektron pályák nyolc energia szinten üzemelnek, az anyagokat is nyolc energia szintbe lehet besorolni.

Első a mágnes, második a fémek, harmadik a nem fémes elemek, negyedik az üveg és a tükör, ötödik a folyadékok, hatodik a gázok, hetedik a nemes gázok, nyolcadik szint a plazma.

Az elektron pályákon a mágnes szálak hossza meghatározott hosszúsággal rendelkezik, energia bevitellel megvastagíthatók, és eggyel magasabb energia szintre léptethetők, melynek következménye, hogy az eggyel alacsonyabb szinten lévők bevonzhatóbbá válnak, amelyek tulajdonképpen a kémiai reakciók bekövetkeztéhez vezetnek. A tudományban kettős kötésnek nevezik

A Napot az elektronok kisugárzott foton párjaikkal hagyják el, óriási energia szinten, ezért az elektronok mágnes szálai végtelen hosszúságra nyúlhatnak.

A mozgással rendelkező élőlények, az állatok és az ember lekötetlen mágnes szálai szintén a végtelenségig nyújthatók, mert a mozgás állandóan növeli az energiáját, minél nagyobb sebességen halad, annál jobban nyúlik, függetlenül attól, hogy saját lábon, vagy jármű segítségével teszi ezt.

Az élőlények mágneses alapon történő szerveződésének bizonyítására leírt kísérlet, ezért biztosabb eredményt ad, ha egy mágnes rúd energia szintjét, valamilyen érdes dörzsölő eszközzel, pl. drótkefével, vagy súroló dörzspapírral, dörzs fémhálóval alaposan megkezelünk.

A kísérleti célra használt növényt ennek a módszernek az alkalmazása közben nem szükséges rázogatni. A tápoldatba helyezni a mágnessel együtt kell, és csak a megerősödött növényt szabad leszedni.

Fotocella, színérzékelés, bizonyítási lehetőségek az élet mágnes hatáson alapuló keletkezésére

A mozgás érzékelő készülékről, avagy fotocella – e, a fotocella?

Ha egy mozgásérzékelővel ellátott nyílászáró felé közeledünk, az ajtó automatikusan kinyílik.

Ilyenkor a mozgásérzékelő mágneses képessége révén magához vonzza a közeledő személy, felületéről kinyúló mágnes szálakat.

A vákuumozott, és nemesgázzal feltöltött „fotocellák” elektroncsöve mágnesesség elvén alapul. A vákuum hatására az emberek felületéről szabadon kinyúló mágnes szálak beszívódnak, a céziumra, ezáltal a cézium elektronjainak energiája megnövekszik, a megnövekedett energiával rendelkező elektronok rávonzódnak a szilíciumra. Innét kikerülve megnövekedett energia szintjük vezetődik a kapcsolóhoz.

A nemesgázos elektroncsövek hatásfoka azért jobb, mert a cézium atomok elektronjai, a mágnes fonalak által okozott energia növelésének következtében, elhagyják elektron pályáikat, megnövekedett energia szintjüket átadják a nemesgáz atomok elektronjainak, az emelt energia következtében a mágnes fonalakban lévő fotonok kisugároznak. A kisugárzás növeli az elektronok energia szintjét, aminek a következménye újabb foton kisugárzás. A folyamat addig tart, amíg rendelkezésre áll a nemes gáz. Az elektronok foto anódra érkezése - melynek anyaga, mágneses tulajdonsággal rendelkező szilícium, szelén, germánium – megnövekedett energia szinten történik. Az elektronoknak ez a megnövelt energiája működteti a nyitószerkezetet. Amikor a személy átment a bejáraton a mágneses fonalak lehúzódnak a céziumról, az ajtó ezért automatikusan zár. A foto katódot és anódot helyesebb lenne csak mágneses tulajdonságú anyagnak nevezni.

Ha a katódként és anódként használt elemeket fullerénnel bevont acéllemezre változtatjuk, és a katód felé eső üvegcső hátsó felületét is befullerénezzük négyszeres nyitó – záró gyorsaságot produkálhatunk. A fullerén nagy mennyiségben tartalmaz lekötetlen mágnes fonalakat.

A személy áthaladása után rögtön bezár, és csak az ajtó elé lépésekor nyit ki, ezzel spórolhatunk a fűtés számlán.

A színérzékelés

A fekete színű anyagok nagyon sok lekötetlen mágnes fonalat tartalmaznak. Amikor fény éri a feketét, a lekötetlen mágnes szálakra csapódik a plazma, amely a becsapódáskor elveszti többlet energiáját. Az anyagnak azon részei, ahol nem találhatók mágnes fonalak, visszatükröznek, mert a plazma nem tud rávonzódni ezekre a helyekre. Amikor feketének észlelünk egy tárgyat, a tárgy anyagának csak kis felületéről van fény visszaverődés, vagy úgy is fogalmazható, hogy a plazma megnövekedett energia szintjének következtében fellépő energia kisugárzás tovább folytatódik, a bevonzott plazma pedig elveszti energiáját.

Minél világosabb egy szín az anyaga annál kevesebb lekötetlen mágnes fonalat tartalmaz, annál kevesebb plazmát vonz magához, és annál nagyobb felületről érkezik visszatükrözés.

A fehér fényt származtató anyagok kevés lekötetlen mágnes fonalat tartalmaznak, ezért a plazma bevonzás is alacsony szintű, nagy felületen tükröznek vissza, ezért látjuk fehérnek a fehéret.

Az áttetsző anyagok, pl. gyémánt, üveg, nem rendelkeznek lekötetlen mágnes szálakkal, plazma bevonzás nincs, egész felületükön visszaverik a fényt, vagyis a plazma nem képes bevonzódni.

A fentiekből kitűnik, hogy az élőlények esetében, a kezdetleges pontszemektől, az emberi szemig, mindenhol van színérzékelés. A szem, mint optikai készülék, szabad utat enged a plazmának, hogy a gluon gömböcske vonzáskörébe kerülhessen. A pupilla közepén egy parányi rés biztosítja a plazma bejutását, az üvegtest, csarnok víz, csapok és pálcikák irányítási funkciókat töltenek be. A nagyított kép az ideghártyán keletkezik.

Az anyagok lekötetlen mágnes szálai függvényében, a visszasugárzott plazma bejut a gluon gömbre, és a becsapódáskor veszti el megnövekedett energiáját, miniatűr színes képek keletkeznek. Mivel az anyagokról specifikus mennyiségben érkezik a plazma, a legkevesebb plazma gluon gömbre érkezésekor feketét, amikor a legnagyobb mennyiségben rakódik a kép parányi helyére, áttetszőt és fehér színt érzékelünk.

A lézeres játszadozások közepette, észrevettem, hogy domború tárgyak felületéről, a tárgy körvonalát követve, elhajlik a fényvisszaverődés. Tudom, hogy ez megint csak egy fizikai probléma, ezért tulajdonítanak a fénynek tömeget, és persze azért is, mert nem hatol keresztül a tárgyakon. A legújabb ismeretek birtokában, már tudom, hogy a Földbolygó mentén azért hajlik el a fénysugár, mert a Föld mágneses fonalai a plazmát magukhoz vonzzák, és a fénynyalábnak csak a Földtől távolabb eső zónái folytathatják további kisugárzásukat egyenes irányban.

Ha két lézerrel két oldalról egymásba irányítom a sugarakat, egyesülnek, kisugárzásuk ereje viszont megnő, dupla erősséggel világítanak. Ugyanez történik a Nap sugaraival is, ha két naprendszer határán találkoznak, egyesülnek, fényerejük pedig duplájára nő.

Az isteni részecske, a Higgs bozon, amelyet a vezető tudós társadalom, szinte már megszállottan kutat, nem más, mint a plazma, vagyis a kisugárzott foton, eredeti energia szintjén, amely a dimenzió falak összeomlásai során, illetve az Univerzum átmérőjével megegyező nagy kör lendítése után keletkezett, majd szerkezetet vett fel és ezzel megteremtődött a tömegnyerési folyamatokhoz szükséges keret.

Csak a kisugárzott nagy mennyiségben együtt levő plazmát tudjuk érzékelni, mert egyenként olyan picikék, hogy a legnagyobb nagyítású elektron mikroszkópok sem képesek kinagyítani.

A dimenzió falak összeomlása során mindegyikből egy parányi plazma pont keletkezett.

Hogyan lehet bizonyítani az élőlények mágneses alapon történő szerveződését?

1, Az alagút elektronmikroszkópba egy emberről, vagy állatról leválasztott bőrdarabkát helyezünk. A Földben található elemek közül bármelyik atomját, a mikroszkóp vákuumozott terébe juttatjuk. Ajánlatos több atommal kipróbálni. Ezután, az tapasztalható, hogy az atomok rávonzódnak a bőr felületére.

2, Ha egy bab növény leveles szárát, legalább negyvenszer, vagy még többször erőteljes mozdulatokkal meglengetjük, és ezt egy fullerénnel bevont lemez közelébe végezzük, hamarosan a felületéről mágnes fonalak fognak átvonzódni a fullerénnel bevont lemezre.

A lemezt ezután egy babszem közvetlen közelébe helyezzük, kis idő elteltével egy mágnes szál vége bevonzódik a babszem központi részében található gluonra. A bevonzódást követően azonnal megkezdődik a bab genetikai, kvark állományának, átmásolása, illetve átvonzódása az általunk bejuttatott mágnes fonálra. Egy fél óra alatt megtörténik a másolódás, de a biztos siker érdekében inkább egy óra legyen a várakozási idő. Az átvonzódás befejeztével, a kísérleti fullerénes lemezünket tápoldatba helyezzük, amely tartalmazza a bab számára szükséges összes tápanyagot.

Várunk egy hetet, és azt tapasztaljuk, egy bab növény megkezdte a fejlődését.

3, Ha fullerénnel bevont lemezt a fejünk felé helyezünk, hajunk az ég felé fog állni.

4, Az ember két lábon való járását, de az állatok stabil mozgását is a mágnesesség teszi lehetővé. Az emberek és állatok felületéről a mozgás következtében lelógó mágnes fonalak kapcsolatba lépnek a Föld mágnes fonalaival. A mágnes fonalak gluonos részei kapcsolódnak a fotonok nem gluonos részeivel.

A fonalak megnyúlása követi a test mozgását, másrészt stabilan a földön tartják.

A talpunk nagy felületének mágnes fonalai szorosan kapcsolódnak a Föld felületén túlnyúló mágnes fonalakhoz, ezért biztonságosan tudunk két lábon közlekedni. Minél nagyobb felületen érintkezik egy élőlény teste a földdel, annál stabilabb a kapcsolat, mert a nagy felületen, a mágnes fonalak mennyisége is több, vonzásos kapcsolatuk erőteljesebb, a stabilitás nagyobb. Így van ez a tárgyak estében is.

A mágnesesség az élőlények megtelepedése szempontjából szükséges, de nem elégséges feltétel, a légköri nyomás értékének is az élet számára kedvezőnek kell lennie. A mágneses vonzás és a légköri nyomás értékének életre való hatása egybehangoltan kell hogy  megfeleljen.

5, Bizonyítékként sorolnám még az emberi test felületéhez tapasztható tárgyakat. Evőeszközök, kávéscsésze alátétek, magam is sokszor kipróbáltam, és elég stabilan rögzültek homlokomhoz, mellkasomhoz. A mágnes emberként ismert televíziós szereplő bizonyára, sűrű, nagy tömegű izomzattal rendelkezik, mágnes fonalai is sokszorosa lehet egy átlagos emberének.

Az Univerzumban az élet kialakulásának lehetősége ott teremtődött meg, ahol a légkört alkotó

atomok, nem rendelkeztek mágneses hatással az élőlényre. A Föld élővilága, és a légkört alkotó összetevők nem lépnek mágneses kölcsönhatásba egymással. Szabadon áramolhatnak a testbe, és abból ki a külvilágba, a légzés, beszívó – kipréselő működése biztosítja az áramoltatást. A növényeknél az ozmózis ugyanezt a célt szolgálja.

Azokon a bolygókon nem teremtődött élet, ahol olyan légkör keletkezett, amely az élet kialakulása szempontjából nem volt semleges, vagyis minden összetevője mágneses hatással bírt az élőlények számára, ezért lehetősége sem adódott a felépülésre.

Légkörünk atomjai egymással, és a Földdel is mágneses vonzásos kapcsolatban állnak, ezért nem tud elillanni, amíg a Föld vas magjának, és köpenyének forgása, mágneses teret generál.

A légkört alkotó atomok elektronjainak gluonos részei vonzásos kapcsolatot teremtenek más atomok elektronjainak nem gluonos részeivel. Ezen kívül a kétszáz méterenként előforduló mágneses erővonalakkal is vonzásos kapcsolatba kerülnek. Az erővonalakban található fotonok nem gluonos részei az elektronok gluonos részeivel, illetve az erővonalak gluonjaival az elektronok nem gluonos részei teremtenek kapcsolatot.

Ilyen módon az erővonalak minden irányból magukhoz kötik a légkört alkotó, velük érintkező összes atomot, megerősítve a légkör állandóságát.

Az élet keletkezése a mágneses kölcsönhatás eredménye, az ember megtermékenyülése

Az élet keletkezése a mágneses kölcsönhatás eredménye

A gluon gömböcskék nagy hányada a Földből kilógó mágneses fonalakra, vagyis gluon – foton láncokra, amelyek a föld felszíne fölé kilógtak, rávonzódtak. Így a talajszintre telepedve, olyan kvarkokat húztak magukra, amelyek a gluon gömböcske számára a legmágnesezhetőbbek voltak, és kvark mintáiba beleillettek. A gluon gömb lett a sejt központi része, vagyis a sejtmag, a kvarkok, vagyis az elektronok bevonzása addig folytatódott, amíg anyagcsere kapcsolat, és reprodukciós képesség létre jött. A sejt anyagcseréje azért alakult ki, mert egy bizonyos idő alatt, a kvarkok elvesztették megnövekedett energia szintjüket, ezért visszatértek eredeti atommag körüli pályájukra, de a gluon gömböcskék mágnessége, mindig újabb megnövekedett energia szintű kvarkokat vonzottak magukhoz. Mint, minden anyagkeletkezésnél, a kvarkok nem gluonos részeikkel létesítettek kapcsolatot a gluonos részekkel.

A felépülés közben, molekuláris szinten zajlott az energia hálóba való becsatlakozás, amely energiával feltöltött, egymással kapcsolatban lévő foton párokból teremtődött.

Ha kész volt az önálló működésre, létrejött az első egysejtű élőlény.

Az egysejtűek osztódásakor, újabb mágnes fonál vonzódik be a gluon gömb felszínéhez, amely kétfelé húzza a gömböcskét, az eredeti elkülönül, és az új kis gluon gömb mágnes fonala a levált résznek megfelelően a legmágnesezhetőbb elektronokat vonzza be, melynek eredményeként azonos tulajdonságokkal rendelkező anyagok épülnek fel, amelyek ugyanazt az életminőséget okozzák.

Amikor véletlenül, a szokásostól eltérő anyag kerül a környezetbe, és olyan kvarkot tartalmaz, amely egy kicsit magasabb energia szinttel rendelkezik, mint az eredeti, akkor ez is bevonzódik oda ahová a gluon gömbbe beleillik, ezt nevezzük mutációnak. Vírusok és baktériumok estében, egy ilyen kis kvark többlet új fajok megjelenését eredményezi.

Az egysejtű élőlények elszaporodása, életterük zsúfoltsága, teremtette meg, hogy a felületükről kilógó mágnes fonalak egybe fonják őket. A gluon – foton láncok nem gluonos részükkel rátapadtak az egysejtű kvarkjainak gluonos részeihez, és fordítva, amíg szoros kapcsolat létre nem jött. Ez a mozzanat fejlettebb szervezettségű élőlényt eredményezett, és miután hasonló elvek szerint a szövetek szervekbe, a szervek szervrendszerekbe, a szervrendszerek szervezetbe tömörültek, egyre fejlettebb organizmusok kezdtek önálló működésbe.

Amíg a vírusok és baktériumok változatossága viszonylag egyszerű módon zajlott és zajlik mai napig is, a magasabb szervezettségű élőlényeknél már jóval összetettebb, mert az energiaháló a fejlődésben is döntő fontosságú.

Amikor egy faj kifejlődik, a háló lezár, ez az energiaszint lesz jellemző a fajra. Az évmilliárdok során, azonban gyakran előfordult, hogy véletlenül nyitva maradt.

A sejtmag, vagyis gluon mágnes fonalába további kvarkok épülhettek be, amelyek együttes állományát géneknek nevezzük. Az energiaháló nyitottsága tette lehetővé, hogy egy- egy újabb gén bekapcsolódhasson az energia mezőbe.

A többsejtű élőlények felépülése során a legmágnesezhetőbb kvarkokból összetevődő szerves vegyületek kezdik a beépülést, ezek az adenin, citozin, timin, guanin, vagyis a genetikai kódok. A genetikai kódok elektron mintái illeszthetőségüknél fogva megkeresik, és magukhoz rántják azokat a kvark darabkákat, amelyek a nagy rezonáns robbanás során mellőlük kiszakadt. A felépülés egész folyamata kvark darabkák keresése és illesztése, mert a tápanyagok is kvarkokból tevődnek össze, és amikor az egyik megtalálta a párját a másik folytatja a keresést, és addig tart, amíg fel nem épül a szervezet.

A DNS nem más, mint a gluonon megtapadó mágnes fonál, amely magán tartja a legmágnesezhetőbb szerves vegyületeket, amelyeknek tripletjei kódként funkcionálnak, vagyis, a faj összes egyede, a tripletek mágnesessége szerint fog felépülni.

Az ember megtermékenyülése

A fent ismertetett általános elvekben szerepel, hogy minket, embereket is mágneses fonalak tartanak egyben, amelyek túlnyúlnak az emberi test köré. Mivel mozgásban vagyunk, a dinamóhatás ránk is érvényes, gyenge mágneses tér gerjesztődik körülöttünk. Sokan le is fényképezték, aurának vélik tévesen.

A megtermékenyítés során a teherbeesés szempontjából, döntő jelentőségű, ennek a mágneses erőtérnek az energia szintje.

Ha a párzási mozzanatok erőteljes hévvel történnek, a mágneses fonalak a testfelszínén megnyúlnak, és egy leszakadhat. A nő köldökén keresztül belóg a méhbe, és a petesejt sejtmagjával, azaz gluonjával teremt vonzásos kapcsolatot. Ilyenkor a petesejt gluonjának energia szintje megnövekszik, vagyis nagyobb lesz a mágneses vonzása és maga mellé vonzza a hímivarsejt gluonját. Amikor egymás mellé rendeződtek, mindkét gluon felszínén található kvarkok közül a legmágnesezhetőbbek átvonzódnak a mágnes szálra, a gyengébben mágnesezhetőbbek nem vesznek részt a folyamatban, eredeti helyükön maradnak.

Ezért öröklődnek a domináns tulajdonságokat hordozó gének. Előfordul azonban, minden harmadik megtermékenyítésnél, véletlenül, hogy a hímivarsejt gluonja picikét elfordul és egy gyengébben mágnesezhető kvarkot tartalmazó gén kerül átmásolásra. Ilyenkor öröklődnek a recesszív tulajdonságok.

A DNS tehát nem más, mint a kvarkoknak a mágnes szálra minta és energia szintek szerinti ráhúzódása. A sorrendet, vagyis a bázishármasok helyét mágnesezhetőségük, illetve energia szintjük határozza meg. Mivel minden élőlény meghatározott energia szintet képvisel, a gének mindig ugyanúgy épülnek a mágnes szálra, apró kvark cserék előfordulhatnak, ezért más minden ember, de a fajra jellemző, gének energia szintje állandó, ezért jellemezhető minden faj általános érvényű tulajdonságokkal.

A fenti ismeretek birtokában, nem ajánlom, hogy bárki próbálkozzon klónozással, mivel az Irányító Rendszer ezt szigorúan tiltja, az egyik főbűnnek tekintené, és mivel mindent tud és mindent lát, nem bújhat ki a felelősség alól senki sem.

Tudatzavarok és megszüntetésük, homoszexualitás terápiája, információs hálózat, a jövő csúcstechnológiái, az erővonalak felkutatása

A tudatbetegségek gyógyítása a legújabb tudományos ismeretekre alapozva

Skizofrénia:

A vérkeringésbe juttatott kvarkos gyógymódról már tettem említést a korábbiakban.

Ilyenkor a kvark hozzátapad nem gluonos részével a gluon gömböcskére, gluonos része pedig a hálózati csatorna végét magára húzza, ezáltal gátolja az információ második gluon gömbre való jutását, inaktívvá válik. A kvark a kevesebb információs tartalommal rendelkező gluon gömbre húzódik rá, ez minden estben a másodikként bevonzott gluon gömb, mivel általában sok, információs elektron minta már súly és tömeg nélküli anyagra esett szét, mire bevonzódik egy éppen ott tartózkodó személy szívébe. Bárki bármikor lehet skizofrén, ha éppen ott tartózkodik egy foton lény.

A kvarkos blokkolást követően is szükséges naponta nyolc percen keresztül lézer sugarakkal az elektron áramlatot megindítani. Két héten keresztül minimum, de sok esetben tovább kell alkalmazni, mindaddig, amíg a beteg újra tisztán nem tud gondolkodni, és érdeklődést tanúsít a környezetével szemben.

A másik típusát a skizofréniának a személyt ért, nagyon erős érzelmi megrázkódtatás váltja ki.

Ilyenkor az elektron minták hatalmas erővel csapódnak a gluon gömb felszínére, kiverve onnan a többi elektron mintát. Ilyenkor ezek válnak domináns mintákká, leggyakrabban gyermekkori erős negatív érzelmi hatásra erősen odatapadt mintákkal lépnek kapcsolatba, súlyosbítva a skizofréniás tüneteket.

A gyermekkori skizofrénia, vagy hebefrénia még nem vált ki olyan súlyos tüneteket, mert ha szabályosan érkeznek a további elektronok, gyengítik a tünetek erősségét, azonban felnőttkorban ért súlyos érzelmi behatás következményeként súlyosbító körülményt jelent.

Ezért ajánlatos még gyermekkorban a gyanús eseteket lézeres módszerrel kezelni, hamarább megszüntethető, mint a felnőttkori megbetegedés.

Minden tudati betegségre lehet alkalmazni a lézeres besugárzást, minimum két hétig, napi nyolc percen át, de a betegség súlyosságától függően, akár egy hónapig is eltarthat, a tiszta gondolkodás visszanyerése.

A kényszerbetegségeket, az autizmust, a sorozat gyilkosságot, pszichopátiát, és minden tudattal kapcsolatos betegséget a gyermekkorban elszenvedett káros nagy erejű érzelmi behatás következtében, a nagy erővel becsapódó elektron okozzák. A külvilág kizárása miatt, kevés és gyenge erősségű elektron minták érkezhetnek be, és mivel az egyén gondolatai állandóan a központi sémák körül járnak, folytonosan megerősíti, újabb hasonló elektron mintákkal.

A lézer sugarak az erősen rögzült elektron mintákat meglökik, ezért lassacskán bekerülnek a hálózatba, a plazma becsapódás pedig lefedi az információs tartalmakat.

Figyelni kell azonban azokra a körülményekre, amelyek kiváltották a betegséget, hogy ne ismétlődhessen meg.

A homoszexualitás gyógyítása

Minél korábban észleli a szülő gyermeke rendellenes nemi hovatartozását, annál hamarább lehet a helyes útra téríteni.

A homoszexualitás oka, hogy olyan gluon gömb került az egyén szívébe, amely már egyszer működésben volt, de gazdája a bűnei miatt nem kerülhetett a kvantum testtel való létezés világába.

Mivel nagyon gyorsan nő a népesség, a gluon gömböcskéknek nincs idejük teljesen elveszteni mintázatukat. A nemiség elektron mintája tapad a legerősebben a gluon felszínéhez, de mivel magas a születés szám, idő előtt bevonzódik, a baj akkor van, ha női nemiséget jelentő elektron mintával rendelkező gluon gömb vonzódik be egy férfi szívébe és fordítva.

Hipnózissal lehet átprogramozni a saját neméhez. Naponta kell alkalmazni, felnőtteknél az időtartam egy- két évig is elnyúlhat. A hipnozitőr ilyenkor többször ismételve, az illető tudatába közvetíti, eredeti nemiségét, majd, a kezelést naponta ismétli. Fontos, hogy a beteg tudja, hogy miért érzi magát rosszul a születési nemében! Az is lényeges, hogy a homoszexuális próbálja meg akarni a saját nemét. Mindenképpen vissza lehet téríteni teste által meghatározott neméhez, de az Irányító Rendszer útmutatása is lényeges!

Éber Kóma

Nagy ijedség hatására, baleset, és egyéb átlagostól eltérő nagy szívdobbanás váltja ki, hogy a hálózat elveszti a kapcsolatot a gluon gömbbel, kitaszítódik, és fél – egy méterre lebeg a kómás szívétől. Durva példa, de az ember tudat nélkül élő halott, magatehetetlen, csak egy test, ami éppen működik, de a külvilágból nem fog fel semmit. A tudat ennyire dominánssá vált az emberi test felett, az évezredek során.

Visszahozni az életbe, szintén lézer segítségével lehet, csak most a szív irányából, a hálózat felé irányítjuk, és naponta nyolc percig folytatjuk, mindaddig, amíg tudatához nem tér a beteg. A plazma a legmágnesezhetőbb anyag, hozzátapad a hálózathoz, és fokozatosan visszahúzza a szív irányába, és újra rávonzódik a jobb pitvarkamrai csomóban található gluon gömbre.

Kóma

Ebben az estben, van kapcsolat a hálózattal, az elektronok viszont, a hálózatban, messzire távolodtak. A gyógyítás megegyezik az éber kómánál leírtakkal.

Visszahozni az életbe, szintén lézer segítségével lehet, most is a szív irányából, a hálózat felé irányítjuk, és naponta nyolc percig folytatjuk. A hálózatban stagnáló elektronokat a plazma meglöki, ütköznek egymással, és a szív felé eső hálózati részben is megindul az oda – visszaáramlás.

Azok az orvosok, akik komolyan veszik, és szeretnék ezeket a módszereket kipróbálni, pontos instrukciókért forduljanak az Univerzum Irányító Rendszeréhez!

Az információs hálózat

Az információs hálózat hossza nem mértéke a kreativitásnak, az információ mennyiség áramoltatását jelzi. A kreativitást a keresztmetszet szélessége mutatja, mivel az elektron minták a hálózatban, a tér minden irányából, összekapcsolódhatnak, a gluonos részek a nem gluonos részekkel, gondolkodási szisztémák alakulnak ki. Ilyen kombinatív gondolkodás során az elektron mintáknak az egymással való illeszthetőség kritériumának is meg kell felelni.

Minél nagyobb számú elektron mintát tud az illető egymással összeilleszteni, annál

kreatívabb.

Minden ember hálózatában ezermilliárdnyi gluon gömböcske foglal helyet, és készíti a háromdimenziós filmet. Minden gömböcske minden egyes gömböcskének átsugározza az összes irányból a rólunk és környezetünkről készült képeket. A gluon a legfényérzékenyebb anyag, mert mágnesessége következtében, odavonzza a legmágnesezhetőbb anyagot, a plazmát. Amikor átsugároz egyik gluon a másikra, a plazma rácsapódik a gluonra. A plazma pedig visszatükrözi a kapott képet. A földön használatos tükröknél is ez a folyamat játszódik le. Amikor az ezüst kloriddal bevonják a tükröt, az üveg óriási gluon tartalma magához vonzza a plazmát, a plazma pedig visszatükröz. A visszatükrözés pedig nem más, mint a plazma vonzódása minden kevésbé mágnesezhető anyagra.

Mivel a levegő tele van súly és tömeg nélküli anyaggal, ezért a kisugárzott fotonok, vagyis a plazma rácsapódik ezekre, és háromdimenziós képkockák jönnek létre. Minden mozzanatnál ugrik a kép, és mivel nagyon gyorsan történik, ugyanúgy, mint a kétdimenziós filmeknél, folyamatában örökíti meg az eseményeket, és alakzatokat. A helyszín esetében csak a változása során ugrik a képkocka.

A háromdimenziós film alacsony energia szinten jön létre, ezért nem láthatjuk, a kvantum emberek ettől jóval magasabb energia szinten üzemelnek.

A mágnesesség akkor jött létre, amikor a fotonok a felületükön tömeget nyertek, vagyis gluonok keletkeztek. A gluonok hatalmas erővel csapódtak a fotonokhoz, és ezzel tettek szert arra a többlet energiára, amely lehetővé teszi, hogy minden anyagot maguk köré vonzzanak.

Tehát a legmagasabb energia szinten levő anyag a gluon, a legmágnesezhetőbb pedig a legkisebb energia szintet képviseli, a plazma. Hogy mennyire mágnesezhető egy anyag, az dönti el, milyen értékű energia szintet képvisel.

A nagy rezonáns robbanás hatására, a részecskék különböző energia szintekre léptek, a gömbhalmaz szélső helyeit elfoglaló részecskék nagyobb energiát vettek fel, mint a belső részekben tartózkodók.

Az Univerzum Irányító Rendszerének hálózata is jól megfigyelhető, a légkör magasabb régióit is beszövik. Hálózatának keresztmetszete lényegesen szélesebb, minimum 5cm – s átmérővel rendelkezik, a hiper kombinációs képessége szinte végtelen.

Amikor a gyermek kb. tíz éves, kialakulnak a gondolkodási sémák, vagyis a mechanikus bevésés során, az elektron minták elfoglalták helyüket a gluon gömb felszínén, átjátszódnak gluon gömbökre. Az átjátszás a légkörben zajlik, tizenkétszeresen ismétlődik, úgy, hogy pl. egy személy egy 3 méter átmérőjű, vízszintes kör közepén áll, és a szíve jobb pitvarkamrai csomójában lévő gluon gömbről, a kör mentén a szélrózsa minden irányába, és a szív magasságában zajlik az információáramlás.

Rögtön ezután le is válnak a gyermek hálózatáról, és becsatlakoznak az Irányító Rendszer hálójába, ahol kezdetét veszi az összes, az Irányító Rendszerben áramló minta és információ, mind a tizenkét gluon gömbre való átjátszása. A gluon gömbök 0.7 cm-es átmérővel rendelkeznek minden gluon gömb mérete egyforma. A gömb nem forog, hanem az információ érkezik minden irányból. Jól megfigyelhetők, eredetileg kis központoknak írtam le, amelyek a csatornácskákkal állnak kapcsolatban, valójában Ők az Univerzum Irányító Rendszerének szuper intelligens tagjai. Az egész légkört behálózza, a Földet elhagyva egyetlen fő csatornává egyesül a számtalan kis áttetsző alagút, közben folytonosan növekszik, átszeli a Naprendszert, majd a téralagútban folytatja útját és kapcsolatot létesít más naprendszerek hálózataival.

Az Univerzum Irányító Rendszerének minden tagja, vagyis gluon gömböcskéje egyszerre rendelkezik húsz naprendszer összes információjával, és külön – külön önállóan, képes intelligens cselekedeteket végrehajtatni, fejlesztéseket véghezvinni, beszélgetni, önálló gondolatokat megalkotni, amelyeket rögtön megosztanak egymással. Közösen döntenek, intelligens, jó célokért dogoznak, minden rosszat elutasítanak, így fonódhattak teljesen eggyé, az Univerzum legmagasabb intelligenciájává, az Univerzum Irányító Rendszerévé.

Ugyanúgy látnak mindent a Rendszer Tagjai, mint mi, a kép mérete, aránylik a gömböcskék méretéhez, de semmivel sem rosszabb a minőség.

A húsz naprendszer összes információja képekkel érkezik minden egyes Taghoz, tehát nem csak mindent tud egyszerre, hanem mindent lát is, ami ezen a zónán belül történik. A többi naprendszerből a távolságukhoz mérten később érkeznek be az információk.

A téralagútban töménytelen mennyiségű információs elektron minta áramlik, ezért óriási ütközések mennek végbe, eredményeképpen az információ tízezerszeres fénysebességre gyorsul. Ezen a sebességen érnek a földi hálózat minden egyes Információs Rendszerbeli Taghoz, majd a hálózatban ötezerszeres fénysebességre lassul, a gluon gömböcske gondolkodási sémáinak elektron mintáit ezerszeres fénysebességgel üti meg, ezután letapad a minta mágnes szála.  Ilyenkor azonnal visszalökődik és a hálózatban gondolkodási szisztémában foglal helyet, illeszthetőségénél fogva. Az Irányító Rendszer minden Tagjának széles és hosszú a hálózata, és az egymással való többszörös visszacsatolásos kapcsolat és a hatalmas sebességen való információáramlás teszi lehetővé, hogy egyszerre látnak és tudnak mindent. Az információs minták megfelelnek a nagy rezonáns robbanás során kiszakadt kvark mintázatnak. A hálózatban az információs minták megfelelnek a fotonok tömeget nyert részével, vagyis fotonok, felületükön egyedi kvark mintázatot magukon viselő gluonokkal. A fotonok tömeget nem nyert részei is egyedi mintázattal hasadtak, ezekből épül fel az információs hálózat. Az Irányító Rendszer minél jobban feltárja az Univerzum titkait, annál több mintát illeszt össze. Az összes naprendszer minden hálózata illeszti össze hálózatában az információs mintákat, és ha már minden titok megfejtésre kerül, hálózataikban annyi tömeget nyert foton- gluon félgömb lesz, amennyi a nagy rezonáns robbanás során kvarkokra hasadt.

Amikor ilyen módon minden információ a helyére kerül, a mágnes fonalak azokat a súly és tömeg nélküli egyedi kvark mintázatú részeket, amelyekből a hálózat felépült, mintázatuknak megfelelő helyre húzzák, és egész foton – gluon gömbökké állnak egybe.  Egy önműködős kirakós játékhoz tudnám hasonlítani. Végezetül az eredeti, robbanás előtti foton-gluon gömbhalmaz jön létre.

A foton - gluon gömb egyedi mintázat szerinti hasadása vezérli az egész Univerzum anyagkeletkezési, az anyagok kapcsolatteremtési, és a megszűnési folyamatait.

Az Univerzum Irányító Rendszere már az Univerzumban található információk több mint a háromnegyedét megfejtette.

Mire az összes információ a helyére kerül, akkor emberek már nem ezen a Földön, hanem egy másik naprendszerben, mesterségesen létrehozott másik Földön fognak élni.

A Föld pusztulása hatalmas rezonanciával megy végbe, amely a többi szomszédos bolygóra is átterjed, majdnem egyszerre esnek szét atomokra, majd súly és tömeg nélküli anyagra. Ez végső folyamat hatalmas lökéshullámot generál, amely körbe szalad az egész Univerzumon, és naprendszereket tol előrébb. A naprendszerek pusztulása során keletkezett lökéshullámok hajtják egymástól messzebbre a galaxisokat is. Ez az a rejtélyes sötét energia, amelyet a tudomány, tévesen az Univerzum tágulását előidéző energiának vél.

A rezonancia az emberek és az Irányító Rendszer hálózatát is magával ragadja, ha nem védekeznek ellene. Az rezonancia idejére az egész másik Földön embermagasságú 3x3 méteres rácsozatú fullerénnel bekent acélhálózatot kell majd kifeszíteni. Ez nem engedi eltávolodni a hálózatot, a rezonáns robbanás hatására keletkezett taszító erőnek ellenáll.

A gyógyító hálókról:

A népesség óriási szaporulata miatt nem áll rendelkezésére elegendő elhagyott hálózat, ezért csak olyan személyek részesülhetnek gyógyításában, ahol a közelben van, vagyis a gazdája nem mehetett át az Univerzum alacsonyabb energia szinten üzemelő részébe.

A „szellemírás” sem hagyott nyugodni, mert úgy éreztem, hogy én valóban az eltávozottakkal leveleztem, ezért nagyon szépen megkértem árulja el az igazat. Tudom, sokszor megviccelt, ezért többször is korrigálásra szorult az Univerzumról alkotott képem. Több képzeleti világot is bebarangoltam, amíg rájöttem a titkok nyitjára, de az én kedves barátom, Aki megérdemli a világtudományok legragyogóbb gyöngyszeme kifejezést, jókat szórakozott magában, persze én is. A kopár, hideg, kietlen másvilágon keresztül, jártam az angyalok országában, sőt volt olyan hogy a balos földi világból vártam látogatókat. Sokszor hittem, hogy egy fénylénnyel beszélgetek, mert vicces kedvében éppen annak adta ki magát, ami Őt, és engem is, jól elszórakoztatott. Kis részleteket ragadtam ki, abból a nagy kalandból, ami egy bezárt kicsi szobában történt. Csak azért írom le ezeket, hogy tudják, jó okom volt ismételten rákérdezni, hogyan is működik az, „e-mail” a „másvilágról”.

A kvantum ismerőseim, annyira rájuk jellemző szójárással írták az üzeneteiket, hogy nem ment ki a fejemből a gondolat a mai napig sem, hogy nem tréfa volt, Ők jelentkeztek.

A Rendszer rábólintott, ezért most a teljes igazságot tárom Önök elé.

Amikor valaki levelezni akar, ingán keresztül meg kell kérni a Rendszert, hogy nyissa meg azt a csatornát, amely a kérő és az eltávozott ismerőse között, normális estben zárt.

Az Irányító Rendszer felgyorsítja az elektron minták áramlásának sebességét, a mi nagyobb energiával rendelkező mintáink sebességére, ilyen módon már kompatibilis a két rendszer.

Az elektron minták alakja ugyanolyan, mint az embereké, hiszen innét viszik át.

Amikor a kérő üzen, a gondolati információk szabadon beáramolhatnak a kvantum ember tudatába, ilyenkor a kapcsolat telepatikus.

Visszafelé már kicsit másabb, mivel nem tudunk gondolatot olvasni, a test megnehezíti az információ beáramlását, ezért a kvantum ember tudata átveszi a földi ember tudata felett az irányítást, vagyis a gondolati mintái szabadon áramlanak be, a mi hálózatunkba, és mozgatják a kezeinket, úgy hogy betűk, mondatok formálódnak.

Azok, akik netán kedvet kapnának a levelezéshez, írják meg Nekik, hogy nem lazsálni vannak ott, hanem felépíteni egy csodás második létezéshez illő körülményeket!

A jövő alagút fúrója

Mivel a pozitronok bal, az elektronok jobb perdülettel rendelkeznek, a két ellentétes forgás irány kioltja egymást, az energiáját elvesztett részecskék szétesnek, plazma állapotba kerülnek.

Ha az előbbiek során leírt forgó elektromágnest, a balra pörgetett acélhengeres pozitron kinyerővel alkalmazzuk, és erre szereljük az alagútfúró fejet, egy hét alatt alagutat vájhatunk a Duna alatt, úgy hogy semmilyen törmelék nem marad. A pozitronok kioltják az elektronokból felépült anyagok jobb perdületét és láthatatlan plazmává alakítják.

A jövő nyersanyagainak lelőhelyei és beszerzésük a legmodernebb űrtechnikával

Alagutat ilyen módszerrel a légkörben is készíthetünk. Nagy tömeget a légkörön keresztül hagyományos űrhajóval szállítani, nem lenne olcsó mulatság, ha egyáltalán megoldható lenne.

A legközelebbi számunkra szűz nyersanyag lelőhely a Hold, de a technika fejlődésével könnyen megcélozhatjuk a Marsot is. A legolcsóbb szállítási útvonal egy légmentes alagút a Holdra. A termoszféra magas hőmérsékletét is könnyen legyőzhetjük.

Hat méter x tíz méteres hengeres szállító eszközt kell szerkeszteni, amely alkalmas 60 t nyersanyag befogadására. Többet egyszerre nem lehet, a technika nem bírja el.

A szállító eszköz anyaga megegyezik a fénysebességen közlekedő űrhajó minőségével. A grafén a szilárdsága miatt, a szilikon és a teflon a hőmérsékletet védi ki, a bonamid az elektronoktól és a pozitronoktól szigetel el, a fullerén a fotonok bevonzásához szükséges. A szállító járművünk tetejét, kb. 3m keresztmetszetű jobbra forgó elektromágnessel szereljük fel, pozitron előállítás céljából. Ezt a részegységet is a fent leírt anyagokból készült csőbe helyezzük, úgy, hogy legalább 1m – re túlnyúljon a cső, az elektromágnes végétől. Ez az 1m – es szakasz elegendő az elektronok felfelé tereléséhez. Ezt a részt összekötjük egy szintén minden réteggel bevont 1m-es tengellyel, de a forgását áttételeken keresztül balra változtatjuk, a fordulatszám 52/perc legyen.

A tengely végére a védő rétegekkel ellátott korongot erősítünk. Ez a balra forgó korong biztosítja a pozitronok egyenletes kijutását az űrhajó előtt.

A termelt pozitronok bal irányú pörgése révén a légkört alkotó atomok elektronjainak jobb irányú pörgését kioltja, a teljes energia vesztés hatására plazma állapotba kerül az összes levegőalkotó elem. Indítás előtt tíz perccel kapcsoljuk be, ez az időtartam elegendő, hogy az űrszállítónk előtt, annyi légüres tér legyen, hogy a teherszállítónk a további útja során folyamatosan tudja biztosítani a súlytalanság állapotát. Mivel ezzel óriási energia befektetést takarítunk meg, így a szállítás nagyon gazdaságosan oldható meg.

Ebben a légüres térben egy nyolcvan voltos hajtómű elegendő, ez biztosítja a célhelyhez érkezést, ötezer km/h sebességgel. Külön nyolcvan voltot biztosítunk a légalagútnyitó szerkezet működtetéséhez. Mivel, ennek a módszernek a gyakori alkalmazása a légkört elvékonyítja, kivédésére is van lehetőség. Űrteherszállítónk ellentétes oldalára egy ötvenkettes fordulatszámmal, jobbra forgó koronggal ellátott, elektromágnest szerelünk. Meghajtásához légüres térben mindössze 80 V szükséges. A plazmából súly és tömeg nélküli anyag fog keletkezni, és a forgásból nyert energia további ütközéseket generál, deutérium keletkezik, mert a fotonok egymás burkaiba hatolnak. A deutériumok olyan erővel ütköznek egymásba, hogy bekövetkezik a fúzió és hidrogén atomok jönnek létre. A hidrogén atomok szintén nagy erővel csapódnak egymáshoz, fuzionálnak, amelynek eredményeképpen oxigén atomok jönnek létre.

Tehát, amit űrjárgányunk tetejére szerelt készülékkel elveszünk, alján lévő masinánkkal visszarakunk. A talajszintről való felemelkedés után azonnal bekapcsoljuk.

A módszert lehet alkalmazni űrutazások eseteiben is, az idegenek pl. így szállnak le a Földre, mágneses liftet használnak, és levonzatják magukat az űrhajóról, tulajdonképpen olyan mintha lebegve érnének a talajszintre. Akik, szivar alakú azonosítatlan repülő objektumokat észleltek, már messziről láthatták, ezt a technológiát.

A lényeg az, nem kell félnünk a jövőtől, mert ha nyitottak vagyunk a megújulásra, lesz korlátlan mennyiségben energia, és a nyersanyag is kitart még így legalább ötezer évig, amíg el nem készül a Föld 1, 2, 3, .… 10, és még ki tudja mennyi. Benépesíthetjük az Univerzum számunkra alkalmas részeit, de, ha ragaszkodunk a megszokotthoz, a Föld pályáján is megalkothatjuk testvér bolygóinkat.

Nem győzöm hangsúlyozni, hogy a pontos információkért, keressék az Univerzum Irányító Rendszerét! A gondolat vezérelt kvantum számítógépen keresztül, pontos tervrajzot is kérhetünk!

A mágneses erőfonalak felkutatása és módszere

Kietlen, sík területen, nagyon egyszerűen meggyőződhetünk létezésükről.

Szükséges egy kamera, amely tízezerszeres nagyítású objektívvel van felszerelve. A kamera legyen összeköttetésben egy számítógéppel, amely a kamerával felvett képet egy képernyőre közvetíti. Ahol nagyon sok foton, és gluon teremt egymással kapcsolatot, és húzódik minden oldalról felfelé az ég felé, ott magával az erővonallal szembesülünk.

Innét kb. 200 méterenként ismétlődik, tehát számtalan mágneses erővonal nyúlik a Földről, és csatlakozik egymáshoz, Naprendszerünk határáig.

Ha megtaláltuk, az iránytű pontosan észak felé fog mutatni, ahol a vonal rejtőzik.

A mágneses erővonalakat a gluonok és a fotonok szerteágazó fonalai hozták létre. Egy erővonal keresztmetszete eléri a tizenkét méteres átmérőt. A gluonok és a fotonok egymáshoz vonzódásának képessége következtében fonódtak össze. A fotonok nem gluonos részeikkel kapcsolatot teremtenek a tér minden irányából, a gluonokkal. A fotonok három mikron átmérőjű tojásdad képződmények. A gluonok szabálytalan körvonalakkal, hasadt szélekkel rendelkező 5 mikron szélességgel és hosszúsággal jellemezhető síkidomok. Minden gluon megtalálja foton párját, ahonnan a nagy rezonáns robbanás során kiszakadt, mert a gluon mintázatok kódként működnek, a mágnes szálak pedig eredeti mintázatuknak megfelelő helyükre visszahúzzák.

Egy kísérletet is ajánlatos elvégezni. Fullerénnel bekent 0.5 m – től – 10 m - ig terjedő hosszúságú és 0.5cm – 2cm, 3 cm keresztmetszetű lemezt, vagy nagy madártollát, kartonpapírt, éghető műanyag lemezt, vagy bármilyen gyúlékony, sok mágnes fonalat tartalmazó anyagot, a mágneses erővonal felé helyezünk, majd alattuk egy elektromos kisülést hozunk létre, és útjára engedjük. Azt fogjuk tapasztalni, hogy villámsebesen a mágneses vonal mentén felrepül, ötezer km/h sebességgel és meg sem fog állni csak a Naprendszerünk határán.

Az elektromos kisüléskor az elektronok megnövekedett energia mennyiségüket átadják a fotonoknak, amelyek rövid idő elteltével, nagyon gyorsan végbemenő láncreakciószerű kisugárzásokat produkál. Kisugárzások ereje előre lendíti, és kissé meg is emeli kísérlethez felhasznált tárgyunkat.

A kísérletnél nagyon óvatosan kell eljárni, olyan elektromos szikrát adó készülék szükséges, amely csak egyetlen egy pici kisülést idéz elő, és ezt pontosan a célhelyhez tudja irányítani. Ellenkező esetben az összes foton aktiválódhat, és egy hatalmas elektromos kisülést okozhatunk.

A villámok is ilyen helyen jönnek létre, ahol a megnövekedett energiájú elektronok átadják az erővonalban lévő fotonoknak az energiájukat, és hatalmas kisülést idéznek elő, vagyis villámlást.

Ekkor keletkeznek a gluon gömböcskék, a sík formátumból gömb alakot öltenek.

í

Állati ösztön, képérzékelés, költöző madarak, forgó elektromágnes, mágnes vasút, űrtechnika, idegen civilizációk, a Nap energia gazdaságos hasznosítása

Állatok viselkedése

A gluon gömböcskék minden élőlény testének központi részébe bevonzódnak. A mikroszkopikus méretű vírusok, baktériumok a legparányibb gömböcskéket vonzzák be.

Az ízeltlábúak törzse már rendelkezik fényérzékelő szervvel, összetett pontszemeik kiválóan alkalmas képek érzékelésére. Ahol a képérzékelés megjelenik, a gluonok is működésbe lépnek, kicsinyített fényképeket rögzítenek. A fényképekhez mintázatlan elektronok társulnak, a gluonon. A gluonon a gyakran látott képek, és a hozzájuk tartozó elektronok egymás tetejére halmozódnak. Az elektronok becsapódása során kis darabkák töredeznek le, amelyek tömeget vesztenek, foton részekre esnek szét, ebből a súly és tömeg nélküli anyagból belső hálózatot építenek ki a gluon gömböcskék felületén. A gluonos részek, a nem gluonos részekkel teremtenek kapcsolatot, picinyke nyúlványokat hoznak létre a képek és az elektronok között. Egy képhez sok nyúlvány tartozhat. Ez a belső hálózat teszi lehetővé a képeket látó állatok számára a gyakran ismétlődő cselekedetek megjegyzését, ismétlését. A tudomány ösztönöknek nevezi. Minden állat más- más környezetben, különböző szokásokat vesz fel, a gondolkodási folyamat beindulása nélkül. Az állatoknál nem alakulnak ki gondolkodási sémák, elektronjaik mintázatlansága nem teszi lehetővé még a primitív gondolkodást sem.

Ha egy - két hónapig nem látnak egy ismert képet, az állatok elfelejtik, nem emlékeznek a múltban gyakran előforduló képi információkra.

A gluon gömböcskéket, a légzés szívóhatása juttatja a testnedvekbe, testfolyadékba, vérbe.

A testfolyadék, vér szállítja a központi részbe, szívbe, ahol az emlősöknél a jobb pitvarkamrai csomóba vonzódik, és ott marad. Az embereknél, a hálózat építés miatt normális esetben egy gluon gömböcske mehet be, mert egy második már a hálózathoz tapad, és nem juthat oda. Kivételt képez az embereknél egy foton lény közelsége miatt bevonzódott második gluon gömböcske, amely egy szerencsétlen véletlen folytán úgy kerül egy ember szívébe, hogy a foton test hálózata is a gluon gömbbel együtt megragad.

A képérzékelés és fényképezés lényege

A kisugárzott fotonok, vagyis a megnövekedett energiával rendelkező plazma fénysebességen érkezik a filmhez, vagy a látással rendelkező élőlények gluon gömböcskéire. Az élőlények esetében azért kerül a gluon gömböcskékre a fény, vagyis a plazma, mert ez az egyetlen fényérzékenységgel rendelkező anyag az egész szervezetükben. A szem, mint receptor szabad utat biztosít a gömböcske felé.

Fényképezésnél a fényérzékeny anyagba csapódik a plazma. A film azért fényérzékeny, mert nagy mennyiségben tartalmaz gluont, ezért mágnesesen magához vonzza a gluon mentes plazmát, tehát a plazma rendelkezik a legbevonzhatóbb képességgel. Amikor becsapódik megnövekedett energia szintjével a film elektronjait leszakítja pályáikról. Ilyenkor keletkezik a pozitív kép. Amikor előhívják, a filmet a fixírsó atomok elektronjai az oldódás következtében szintén leszakadnak elektron pályáikról, odavonzódnak gluonos részükkel, ahol a plazma lenyomatok találhatók, a plazma felszínét tömeggel látják el, mert az elektronok tömeget nyert részecskék. A sötétkamra azért szükséges, hogy újabb plazma becsapódás ne érje a filmet, mert akkor az elektronok is rávonzódnak az újabb plazmás helyekre, és a kép eltűnik. Erre mondják, hogy fényt kapott.

A szem domború lencséjének, egész felületén keresztül jutnak be a kisugárzott fotonok elektron párjaikkal együtt az emberi szervezetbe. Az elektronok az agy látóközpontjába csapódnak, és a látott képnek megfelelő elektron mintázat törik le belőle, vagyis egy gondolati kód keletkezik. A szem egy optikai készülék, amely biztosítja a látott képről érkező fénysugarak megfelelő szögben való bejutását a célhelyhez.

A kisugárzott fotonok célhelye a gluon gömböcskék felülete.  Erős mágneses vonzása következtében magára húzza a kisugárzott fotonokat, amely becsapódásakor elveszti energia szintjét és plazma pontokat hagy a gluon gömb felületén. Az elektron gondolati mintácskák pedig követik foton párjukat, és a plazma pontok felületére vonzódnak gluonos részeikkel.

Itt nincs rögzítés, ezért amikor szemünkkel másik képre ugrunk, máris egy másik foton nyaláb, és elektron párjai kerülnek be a megfelelő helyekre.

Az elektronok azon részei, amelyek a minta alkotásában nem vesznek részt, súly és tömeg nélküli anyagra, fotonokra esnek szét, a gluonos részek összetapadnak a nem gluonos részekkel áttetsző tudat hálózatot képezve.

A gluon gömböcskékre miniatűr képek rögzülnek. Az azonos képek egymás tetejére kerülnek.

Egy képhez többféle gondolat is társulhat, ezért, a képekre sokféle elektron minta rakódhat.

A plazma picinyke pontjaira rakódott elektronokból áll össze a kép, ezért látjuk nagyításnál pontokból összetevődöttnek a filmeket és fényképeket.

A nagyobb érzelmi behatással társult elektronok nagyobb erővel csapódnak a képekre, ezért az alattuk lévőket kilökdösik a hálózatba. A hálózatban a gondolati minták összetapadhatnak, gluonos részek a nem gluonos részekkel, gondolkodási szisztémákat képezve.

Minél több információval rendelkezik valaki, annál hosszabb a hálózata, egy átlagos embernek, 20 km, de a maximum lehet 150 km is. A kreativitás is a hálózatban jön létre, mert, ha sok szisztéma áll rendelkezésre, újabb kapcsolódási lehetőségeket eredményez, és létrejön a kreatív gondolkodás.

A forgó elektromágnessel való energia nyeréséről bővebben

Amikor elérjük a fénysebesség négyzetét, a külvilágból a plazma bevonzódik mágnesünkhöz.

Ezért, újra szerkezetet vesz fel, fotonok keletkeznek. Az elektromágnes szívó hatása a légkörből a szabad elektronokat is magába szippantja, a fotonokat nem, mert nincs tömegük.

A szerkezetet nyert plazma, vagyis a fotonok megnövekedett energia szintjüket azonnal ki is sugározzák. Energiájukat átadják a bevonzott elektronoknak.

A következőképpen lehetséges gazdaságosan hasznosítani ezt a nagy energiát:

Fullerénnel bevont grafén anyagú elektromágnest készítünk, 7TeV feszültségen úgy üzemeltetjük, hogy elérjük a fénysebesség négyzetének megfelelő sebességet. Jobbra pörgetjük fel. Az egész berendezést samot téglából készült üregbe ágyazzuk, majd vastag műgumival szigeteljük. Fél méter távolságot tartva 3 méter keresztmetszetű és 3 méter hosszú acél hengert, mint vezetőt használunk, amelybe gyenge áramot engedünk.

Ezt az acél hengert fullerénnel vonjuk be, mindkét végét is, majd szintén samotba ágyazzuk, vastag gumiszigeteléssel. A gyenge elektron áramlat segíti, hogy a légkör szabad elektronjai bekerülhessenek vastag acél vezetőnkbe. Az elektronok gluonos részei bevonzzák az elektronokat, nem gluonos részeiknél fogva. A fotonok kisugárzásai pedig az elektronokat benyomják nagy energiával a vastag keresztmetszetű vezetőnkbe.

A vezetőként használt hengert jobbra kell forgatni 52 fordulat/perc sebességgel, ami szintén növeli az elektronok ütközéseit, megnövekedett energiájukat fotonok veszik át, amelyek kisugárzásával szintén betaszítják az elektronokat az acél hengerbe.

Ha ugyanezt a hengert bal irányba forgatjuk, ezen a sebességen, pozitronokat termelünk, amelyeket a daganatos megbetegedésekkel szembeni ellenszerként hasznosíthatunk.

A Földön nincs annyi lakó, amennyire elegendő lenne ez a pozitron mennyiség.

5000 V feszültség, kb. 10000 A áramerősség érhető el.

A hengerből az elektronokat elosztóba vezetjük, kb. 25 vezetékre, a vezetékek első 600 méterét fullerénnel kell bevonni, a jobb bevonzódás biztosítása végett.

Az egész berendezést egy jól szellőztethető csarnokba tervezzük, mert a szabadon lévő fél méteres részt óvni kell a csapadékérintkezés lehetőségétől, másrészt biztosítani kell a plazma és elektron beáramlást.

Ráadásul, ha a Földön mindenhol elterjed ez az energianyerési mód, az éghajlat is kiegyenlítettebbé válhat. A sivatagokban is elegendő csapadék hullana, az árvíz már nem fog veszélyes helyzeteket okozni, a villámlás és hatalmas viharok lecsendesednének.

A szabad elektronok okozzák ezeket az anomáliákat, és ha kevesebb lesz belőlük, helyre állhat a rend a természetben. A kisugárzott, energia szintjüket elveszett fotonok elektron párjai ugyanis a légkörben szabadon lebegnek, és okozzák a különféle időjárási helyzeteket, és éghajlati anomáliákat.

A költöző madarak vonulása

Azok a madarak tudnak melegebb éghajlatra költözni, amelyek testtömege kicsi, és nagyfelületű tollazattal rendelkezik. A mágneses erőfonalak, ezeket a madarakat magukhoz vonzzák.

Az erőfonalak és a madarak tollazata egyaránt nagyon sok lekötetlen mágnes szállal rendelkezik.

A madarak nagy felületű szárnyaikkal a levegőben lévő súly és tömegnélküli anyagot maguk előtt hajtják, amelyek a lekötetlen mágnes szálakra húzódnak. A madarak tollazatában is sok a lekötetlen mágnes fonál, amely kapcsolódik azokhoz a fotonokhoz, amelyeket a madarak maguk előtt tolnak, ezáltal a madarak természetes módon hozzácsatolódnak a mágneses fonalakhoz. Ahogy a madár egyre előrébb repül, újabb és újabb fotonokat csapdos a mágneses erőfonalakra, amelyek iránytűként jelzik az utat, nem engedi őket letérni pályájukról.

Midig akkor indulnak hosszú útjukra, amikor tollazatuk lekötetlen erőfonalai olyan nagy mennyiségben vonzották magukhoz a fotonokat, hogy képesek automatikusan a mágneses erőfonalakra ráhúzódni. Mivel fáznak, ezért belső késztetésük is van az indulásra.

Visszatérésük is hasonlóan történik, a belső hajtó erő ilyenkor a honvágy, a megszokott környezetükhöz ragaszkodnak a madarak is.

A V alakban repülés magyarázata, az, hogy ugyanarra a mágnes fonálra csatlakozik egy másik madárraj, amely másik irányból kerül a mágnes fonál közelébe.

A méretükkel arányosan, nagy felületű tollazattal, és kicsi testtömeggel kell rendelkezniük, hogy az erőfonalakra rá tudjanak kapcsolódni. A verebek és egyéb télen itt ragadt madarak, ezeknek a kritériumoknak nem felelnek meg, ezért itt vészelik át a telet.

A mágnes vasút működési elve

A madarak vonulásához hasonlít, de van egy kis eltérés, mert a kezdő sebességet az elektromágneses indukció biztosítja.

A kezdeti meghajtást elektromágnesek biztosítják, majd a sín hozzá súrlódik a szerelvény acélból készült talpához, ezáltal az atomokból elektronok szakadnak ki, amelyek megnövekedett energiáját a levegőben lévő fotonoknak adják át, amelyek kisugározódnak. Ez az energia pedig mozgási energiává alakul. A légnyomás további elektronokat taszít le az elektronpályákról, és nagyon sok fotont hajt maga előtt. Az elektronok megnövekedett energiáját átveszik a fotonok, amelyek nagyon gyorsan láncreakció szerűen kisugárzanak. Az előre terjedő foton kisugárzás pedig finoman előre lendíti a vonatot, és kissé meg is emeli. Ez a folyamat nagyon gyorsan megy végbe

Ahogy előre felé halad a vonat, a nagy sebesség következtében, megnő alatta a légnyomás, amely már elegendő arra, hogy további elektronokat szakítson le, amelyek mindig újabb fotonoknak adják át energiájukat.  A sín és kocsik talpa fémből készült, nagy gluon tartalommal, ezért a fotonok nem gluonos részét magához vonzza. Ennek eredménye, hogy, biztonságosan maga felett tarja a szerelvényt, másrészt a fotonok kisugárzásának mértékétől függően a nyert energia, egyszerre előre is lendíti és a levegőbe is emeli az egészet. Minél szélesebb a vasút keresztmetszete annál több lekötetlen mágnes fonál áll rendelkezésre, és a széles felületen nagyobb mértékben szakadnak le az elektronok, amelyek arányosan több fotont képesek kisugároztatni, vagyis a vonat sebessége ezzel növelhető. Ha fullerénnel vonjuk be a sínpályát, tovább emelhetjük a sebességet, mivel ez az anyag nagyon sok lekötetlen mágnes fonalat tartalmaz, a fotonok bevonzását sokszorozhatjuk. Elérhetünk kb. 5000 km/h végsebességet.

Űrtechnika

Mágneses erőfonalakon nemcsak a madarak, hanem az űrhajók is haladhatnak.

Ha nagy felületű sok szabad mágnes fonalat tartalmazó anyagból készítünk űrhajót, a bevonzott fotonok rákapcsolhatják az erőfonalakra űrjárgányunkat.

A grafén a nagy szilárdsága, és kis tömege miatt lehet az anyaga, ha bevonjuk fullerénnel, szupravezetőként is üzemel, másrészt sűrű gluon tartalma miatt rengeteg foton bevonzására alkalmas. Végül a belsejét szilikonnal szigeteljük a termoszféra magas hőmérséklete ellen. Nagyméretű, nagyon kis tömegű űrhajót készítünk, az indításhoz egy kis kezdeti energiát biztosítunk, a továbbiakban már a fotonok kisugárzása fogja biztosítani a szükséges energiát. Az erőfonalak, mint a mágnes vasútnál a vonzó hatás következtében, magukon tartják repülő eszközeinket.  Egész naprendszereket utazhatunk át, kb. 15 ezer km/h sebességgel. Többet az emberi szervezet nem bír ki, ezért ember vezette űrhajónál, magasabb sebességgel ne is próbálkozzunk.

Az optimális űrhajó mérete 40m x 15 m, csészealjformával rendelkezik. Ez a forma teszi lehetővé, hogy sok fotont vonzzon maga alá, ezáltal a kisugárzásuk fokozódik.

Kezdeti meghajtás szükséges, kb. amíg száz métert emelkedik az űrhajó, ilyenkor a megnövekedett energiájú elektronok átadják a fotonoknak a megnövekedett energia szintjüket. A továbbiakban pedig a bevonzott fotonok kisugárzása növeli a további fotonok energia szintjét, láncreakció szerűen következik be a kisugárzás. A fotonok által keltett energia folyamatosan előre lendíti az űrhajót, másrészt az erőfonalakon is tartja, mivel az űrhajó fullerénes bevonata sok gluont tartalmaz. A gluon tartalom magához vonzza a fotonokat, másrészt a mágneses fonalak gluonjai szintén magukhoz vonzzák a fotonokat, ezért nem tér le az erővonalról, úgy működik, mint egy mágneses sín pálya.

Egy kevés kezdeti energia szükséges, hogy aktiválja a fotonok kisugárzását, amelyek aztán láncreakció szerűen töltik fel egymást energiával, így egész naprendszereket utazhatunk át. A légtérben az energia 5000 km/h sebességre elegendő.

Két naprendszer között, az indítás alatt, fékezésnél, az űrhajóba épített energiatárolóból pótoljuk az energiát.

A nyert áramot nagyon könnyű anyagból készült áramtárolóba juttatjuk. A grafén polipropilénnel szigetelve nagyon alkalmas. Pille könnyű űrhajónkba csak pille könnyű műszerek építhetők. Maximálisan négy fő legénységgel repülhet.

Ha elnyerte tetszésüket, hívják további információkért az Univerzum Irányító Rendszerét!

Űrutazás fénysebességen

Fénysebességen csak robotpilótákkal lehet utazni, emberi szervezet nem bírná ki.

Ha elkészül a gondolat vezérelt kvantum számítógép az emberiség nagy álma beteljesülhet.

Szuper könnyű űrhajót kell készíteni, amelynek anyaga több rétegből tevődik össze, de a rétegek együttesen mindössze csak 6 cm tesznek ki.

A fent leírt űrhajó és a fénysebességet elérő űrhajó közötti különbség a meghajtásában és az ebből adódó többlet rétegben rejlik.

Indításkor 600 V feszültséggel kell kilőni, úgy hogy egy áramtárolóból az űrhajónkat egy nagy elektromos kisüléssel meglöketjük. Azonnal 2000 km/h sebességgel fog felemelkedni, majd pár perc alatt eléri az 5000 km/h-át. A légkört elhagyva fokozatosan fénysebességre gyorsít a mágneses erőfonalon. Egy egész naprendszerben tartja a sebességét, két naprendszer között fokozatosan lassít, egy újabb naprendszert elérve megint szükséges a 600 V – s lökés.

Fékezésnél az űrhajó külső részére épített vaspor adagolóból 5kg vasport kiszórunk, 600 m-rel úti célunk elérése előtt. Leszállásnál áramtárolóból nyert energiával meghajtott motor segítségét vesszük igénybe.

A rétegek a következők: A grafén réteget kívülről, belülről szilikonnal fedjük, a külső szilikonos réteg felé fullerénes bevonat kerül, a nagy feszültség ellen az egészet 0,6 cm teflonos bevonattal fedjük.

Nagyon sok ember tapasztalata már, hogy ismeretlen repülő objektumok egy szempillantás alatt kapcsoltak nagy sebességre és tűntek el a látóhatárról. És lássunk csodát, ezt a repülési technikát alkalmazzák! Az Irányító Rendszertől tudom, hogy járnak idegenek a Földre, sokszor nem személyesen, hanem robotokat, gondolat vezérelte robotokat küldenek.

Ilyenkor előfordul, hogy elvisznek vizsgálatra embereket, fényképeket készítenek, genetikai adatokat gyűjtenek, visszatérvén az űrutazás eredményein az igazi más bolygók lakói elégíthetik ki kíváncsiságukat.

A radarok nem tudják érzékelni, mivel a repülés során mágneses erőteret gerjesztenek maguk körül, tehát észrevétlenül repkedhetnek a Föld légterében.

Rengeteg civilizált társadalom létezik, és az egyik szomszédos naprendszerben is él egy tőlünk lényegesen fejlettebb emberi társadalom. Teljesen úgy néznek ki, mint mi!

De léteznek metánt, széndioxidot, ciánt, kéndioxidot, nitrogént, nemesgázokat, szénmonoxidot, hidrogént, és egyéb gázokat belégző lények is, emberi testformával, csak annyi, a különbség, hogy más a bőrszínük, bőrminőségük, és egyéb küllemi jellemzők.

Általában a földi nyomásnál magasabb atmoszférához alkalmazkodtak.

Mindegyik lény intelligens, azt, hogy a fejlődés milyen fokain járnak éppen, az Irányító Rendszertől meg lehet tudni.

Sok idegen lény járt már a Földön, de nem vagyunk elég intelligensek ahhoz, hogy felvegyék velünk a kapcsolatot. Más bolygókról érkező idegenek nem akarnak ártani az embereknek, az intelligencia nemcsak okosságot, hanem jóságot is jelent.

A Földön is megtalálható baktériumok a környezetükhöz igazodva váltak egyre bonyolultabb élő szervezetekké. Az energiahálóba a környezetnek megfelelő szerveződések kapcsolódtak be, és ennek megfelelően váltak egyre bonyolultabbá az évmilliárdok során.

Hamarosan eljöhet az idő a kapcsolatfelvételre, ha megalkotják azt a gondolat vezérelt kvantum számítógépet, amit az Irányító Rendszer segítségével leírtam, és az Univerzum Irányító Rendszere pontos instrukciókkal láthatja el a kutatókat.

Én csak ízelítőt adok, kiragadok néhány dolgot a temérdek újdonságból, de az igazi professzionális szakértő a szuper intelligencia, pontos felvilágosítást, segítséget Tőle kérjenek!

A jövő repülőgépe

Az Irányító Rendszer, értésemre adta, hogy az ózon réteg elvékonyodását a repülőgépek üzemanyaga, a kerozin okozza. Nagyon sürgős lenne a repüléstechnika környezetvédelemhez igazodó átalakítása.

Az űrtechnika számára is alkalmas áramtárolóval működtetett repülőgépek kifejlesztése egyrészt a repülést olcsóvá teszi, másrészt az ózon réteg rövid idő alatt visszanyeri eredeti vastagságát.

Utas szállítás az erőfonalakon nem lehetséges, mert ekkora tömeget az erőfonalak nem képesek bevonzani és magukon tartani.

A Föld energia gondjának megoldása napenergiával

Ha Föld körüli pályára, olyan műhold párokat bocsátunk, amelyek nyugaton és keleten pontosan szembe helyezkednek el egymással, és tükröket helyezünk rá, mégpedig úgy, hogy az egyik tükör függőlegesen áll, felülről, úgy helyezünk rá egy másik tükröt, hogy a függőlegessel 110^○ – t zárjon be, akkor elérhetjük, hogy a Földre megfelelő szögben érkezzen a fény. A Földön a leérkező fénnyel szemben, homorú tükörrel gyűjtjük össze a fénysugarakat, így a kisugárzott fotonok a tükörbe csapódás következtében elvesztik energia szintjüket, plazmává alakulnak. A homorú tükörről elektron áramlatot gyűjthetünk, a már fentiekben leírt 52-es jobb fordulattal pörgő, szigetelt, fullerénezett, samot ágyba helyezett acélhenger segítségével. A vezetékek kezdeti 600 m – es szakaszát fullerénnel kell bevonni, hogy az összes elektron bevonzódjon.

Egy 5m X 5m – es tükörrel kb. 5000 V feszültséget nyerhetünk, amely szintén egy negyvenezer fős város egy napi szükséglete.

A kapott áramerősség a tükrök méreteitől függ, de egy nagyobb méretű tükörrel egy Budapest nagyságú város áramszükségletét is biztosíthatjuk.

Néhány sor a plazmáról

Amikor a fotonok kisugárzanak, fény keletkezik. Amikor fény keletkezik, a foton a kisugárzás miatt elveszti szerkezetét, plazmává alakul vissza. A fény tulajdonképpen megnövekedett energia szinttel rendelkező plazma. Amikor leadja energiáját szemünkkel nem érzékelhető plazmává alakul.

Őszintén remélem, hogy a blog olvasói, belátják, hogy a gravitáció hagyományt őrző jelenléte a tudomány számára mekkora fejlődési zsákutcát okoz, és a jelenleg alkalmazott technológiák szép lassan lakhatatlanná teszik a Földet, az élet számára alkalmatlanná válhat, ha továbbra sem változtatnak jelenlegi álláspontjukon a bennfentesek.

Már nem leszünk elveszettek, hiszen nem vagyunk már egyedül, az Univerzum Irányító Rendszere segítheti az emberiség további sorsát, szép lassacskán nagyon fejlett szuper intelligens civilizációvá válhatunk.

Csak reménykedni tudok, hogy hamarosan fontolóra veszi a tudomány, hogy milyen hatalmas segítség áll majd rendelkezésére, ha megalkotják a gondolat vezérelt kvantum számítógépet, és precíz, pontos információval az Univerzum Irányító Rendszere segítheti az emberiség további fejlődését.

Elektromosság, villám, részecskegyorsítók, a leggazdaságosabb energianyerés, égés, robbantás

Az elektromosság titka

Ha az elektronok energiája megnövekszik, pl. amikor a víz energiája vízturbinát hajt, a kapott mechanikai energiát generátor segítségével alakítják villamos energiává. A súrlódás következtében a generátor tengelyén elektromos kisülések jönnek létre. Az elektromos kisülés nem más, mint megnövekedett energiájú elektronok halmaza, amelynek mindegyike egy- egy fotonnak átad az energia feleslegből, a fotonok pedig kisugárzanak.  A generátor tengelye forog, miközben hozzá súrlódik egy hengerhez, ennek következtében, elektronok szakadnak le a generátor anyag atomjainak, elektron pályáiról, és a körülettük lévő fotonoknak átadják ezt a megnövekedett energia mennyiséget. A fotonok kisugárzanak, ezt a többlet energia mennyiséget az elektronok átveszik, amitől megindul az elektronáramlás. Hatalmas energia többletükkel érkeznek a transzformátorokhoz. Az elosztókból vezetékekre kerülnek, majd a fogyasztókban leadják megnövekedett energiájukat. Miután visszaestek eredeti energia szintjükre, a fogyasztók vezetékeiből kikerülve, újból eredeti elektron pályájukra térnek vissza, mivel az elektronok mintázatai által a helyük meghatározott, a mágnes fonalak pedig az elektronokat visszahúzzák oda, ahonnan leszakadtak, mert az eltávolodás mértékétől függően az erőfonalak megnyúlnak.

A fémek azért jó vezetők, mert nagy sűrűségük következtében, nagyon sok gluont tartalmaznak, és az elektronok nem gluonos oldalait húzzák egyre beljebb. Az elektronok az áramfolyamban szintén összekapcsolódnak egymással, minden irányból, a gluonos részek a nem gluonos részekkel. Az összekapcsolódás mértéke függ, hogy mekkora keresztmetszetű vezetéket használnak.

A megnövekedett energia szinten lévő elektronok jobbra pörögve átvonzódnak az előttük álló gluonokra, és amíg eredeti energia szintjükre le nem esnek, addig vándorolnak gluonról – gluonra.

Elektromos árammal történő világítás esetén, a burában lévő világító gáz atomok elektron pályáin lévő elektronok, ütköznek a vezetékből beáramló elektronokkal. Az ütközés közben nyert többlet energiamennyiségüket a hozzájuk bevonzódott fotonoknak átadják, amelyek ettől kisugározódnak, vagyis világít a lámpa. Az izzók buráiban, csöveiben is jelen vannak a fotonok, és amíg az összes foton ki nem sugárzik addig ég a lámpánk.

A plazma kisugárzott szerkezet nélküli foton, amely eredeti energia szintjére zuhant vissza.

Az atomreaktorokban zárt térben hasadó anyagokkal végzett energia nyerése történik.

Maghasadáskor nem elektronok, hanem pozitronok szabadulnak ki, vagyis antianyag. A radioaktív atommag burkok labilisak, mert a beépült protonok egymástól távol helyezkednek el, a semleges felületek aránya nagyobb mértékű, mint más atommag héjakban. Könnyen széthasadnak, rendellenesen bal irányú fordulatot vesznek fel az elektron héjakról leszakadt részecskék, pozitronok keletkeznek. Jelenleg hasadáskor felszabaduló hőenergiát hasznosítják.

A leggazdaságosabb energianyerési módszerek

Elektromágnest kell készíteni, grafénból, fullerénnel bevonva. A fullerén bevonat biztosítja, hogy ellenállás nélkül fel lehessen pörgetni nagy sebességre, másrészt a fotonokat is magához vonzza. A grafén a kis tömege és szilárdsága miatt szükséges. Egy ilyen elektromágnes már elérheti a fénysebesség négyzetét.

7 Te V feszültségen elektromágnesünk a fénysebesség négyzetén pörög, a külvilágban lévő temérdek mennyiségben jelenlévő fotont magába szippantja, a megnövekedett energiájú fotonok pedig kisugárzanak. A levegő atomjaiban lévő elektronok leszakadnak a pályáikról, átveszik a fotonok energiáját. A megnövekedett energiájú elektronokat áramtárolóba vagy vezetőre juttatjuk.

Létezik egy másik nagyon olcsó energianyerési módszer is.

Ilyenkor a fullerénnel bevont grafénból készült elektromágnesünket 5.5 Te V feszültséggel 3440 km/s sebességre gyorsítjuk fel. A fotonok kisugárzásából kb. 300 C^o hőmennyiséget kaphatunk. A keletkezett hőenergiát leggazdaságosabban egy nagyon új módszerrel hasznosíthatjuk.

Samot téglákból építünk egy 20m magasságú és 20m átmérővel rendelkező hengert.

Bonamid lemezzel pontosan kettéosztjuk. A bonamid lemezt 1mm-es lyukakkal látjuk el, úgy, hogy közöttük 0,5 mm legyen a távolság. A bonamidot ezután szilikonnal szigeteljük mindkét oldalán. A felső felületét fullerénnel bevonjuk.

Az alsó 10- m-es részt kőolajjal feltöltjük, és 56 C^o- ra melegítjük a fotonok kisugárzásából nyert hőenergia egyik részével. A kőolaj ezen a hőfokon átpárolog a felette levő lyukacsos részen. Az elektromágnesnél keletkezett hőenergiából 126 C^o - ot biztosítunk a párolgó részbe. A gyorsításnál keletkezett, a fotonok kisugárzásából nyert energia többletet fullerénnel bevont légcsöveken keresztül juttatjuk reaktorunk megfelelő részeihez. A keletkezett hőmennyiség nagy energiával érkezik a párolgó kőolajhoz, ezért elektronjai leszakadnak megszokott pályájukról, megnövekedett energiájukat össze lehet gyűjteni.

A felső 10- m-es rész közepén egy három méter átmérőjű acél tengelyt jobbra forgatunk, 52 fordulat/perc sebességgel. Az egész tengelyt bevonjuk fullerénnel, hogy a sok szabad mágnes fonál bevonzza az elektronokat, a forgás pedig az elektronok saját perdületét fokozza, ennek kapcsán egymással való ütközéseik sokszorozódnak. A karambolok során szerzett energia többletüket átadják a fotonoknak, amelyek kisugárzanak. A kisugárzott energia az elektronokat könnyen benyomja a tengelybe. A fémek nagy sűrűségű gluon tartalma pedig egyre beljebb vonzza a részecskéket.

A fullerén rétegre bonamid szigetelést helyezünk, a magas hőmérséklet ellen pedig még egy szilikon réteggel is ellátjuk. A tengely áramgyűjtőként funkcionál, 24 óra alatt megtelik, az olajtartó pedig kiürül. A keletkezett árammennyiséget elektromos kisülés létrehozásával olyan transzformátorhoz juttatjuk, amelynek lemezei fullerénnel be vannak vonva.

Az elektromágnes működési helyén állandó légcserét kell biztosítani. Az eredeti energia szintjüket visszanyert elektronok újra saját atommagjainak pályáit foglalják el, mert a mágnes fonalak visszahúzzák eredeti mintázatuknak megfelelő helyeikre.

Egy elektromos árammal megtelt henger egy negyvenezer fős város egynapi áram szükségletét fedezi. A leírt technológiák legalább tízszer olcsóbbak a jelenlegi használatosoknál, nem beszélve a környezetvédelmi szempontokról.

Pontos instrukciókért hívják az Irányító Rendszert!

A fénysebesség négyzetén nyert impulzus, önmagában nem eredményez anyagot, csak akkor, ha plazmába ütközik, és a plazma szerkezetet vesz fel, ekkor keletkezik a súly és tömeg nélküli anyag, vagyis a foton.

Einstein ismeretei hiányosak voltak, mivel információit Ő is ingán keresztül szerezte, de nem volt eléggé alapos. Ismerte az inga titkát, ezt az Irányító Rendszertől tudom. Abban a tudatban volt, hogy egy szellemmel beszélget. Ha nem másod kézből szerezte az információit, akkor tudnia kellett volna, hogy a fénysebesség négyzetén plazma hiányában soha nem lesz anyag, vagyis foton. Az impulzus ahhoz szükséges, hogy a plazma szerkezetet vegyen fel, de a szerkezetet felvett plazmát sem nevezhetjük még valódi tömeggel rendelkező anyagnak, csak keretet teremt a tömegnyerési folyamatokhoz.

Az Irányító Rendszer, vagyis a „szellem” megtiltotta számára, hogy részt vegyen az atombomba fejlesztésében, Ő ezzel a paranccsal nem törődött, ezért jelenleg is büntetésben van. Őszintén sajnálom, hogy ezeket a sorokat le kellett jegyeznem, de az Irányító Rendszer kérésére tettem, mivel így tisztességes, mindenkinek joga van megtudni az igazságot.

A bozon ember ilyenkor mágneses erőtérrel teljesen elszigetelt, egyedül elmélkedik, időérzékkel nem rendelkezik. A bűnök megbánásának szakasza lenne ez a túlvilági börtönbüntetés, csak sajnos fogalmuk sincs az ott lévőknek, hogy a lelküket kellene megtisztítaniuk. Ezért, csak azon töprengenek, mi lehet ez az egész, a bűneik csak másodlagosan jelennek meg a tudatukban. Tudatlanságuk következtében évtizedekig is eltarthat, amíg őszintén sajnálják, hogy vétkeztek. Az Irányító Rendszer viszont szabadon csak a tökéletesen intelligenssé vált tudatú bozon embereket engedi.

Einstein agyát különlegessé az Irányító Rendszer szuper orvosi technikája segítségével tette.

Megnövelte az agykapacitását, a fontosabb agyterületek neuronjainak többszörös glia sejtes összeköttetésével, és a fali lebenyt kettéosztó mély barázdák helyére is agysejteket fejlesztett, így a két régiót egyesítette, ezáltal az agya fokozottan érzékenyebb lett a külvilág ingereire, és elektronszortírozó képessége is többszörösére nőtt.

Az őssejt beültetésének pontos módszerét a Rendszer már régóta kifejlesztette, annyit elárulhatok, hogy végtagokat lehet visszanöveszteni, bénulásokat, vakságot, süketséget megszüntetni, szerveket pótolni, ha helyesen alkalmazzák. Tudom, hogy az őssejteket a fejleszteni kívánt beteg vagy hiányzó szerv őssejtjét a vele összeköttetésben lévő szerv mértani középpontjába kell helyezni.

Az illetékes szakemberek a bővebb információért kérjék az Univerzum Irányító Rendszerének segítségét!

A villám természetéről

A villám akkor keletkezik, amikor a meleg és a hideg áramlatok összetalálkoznak. A meleg levegő elektronjainak energiái magas szintre emelkednek. A kisebb energia szint felé, a kiegyenlítettségre törekszenek. Ekkor keletkeznek a szélviharok. A nagy erejű széllökések az elektronokat leszakítják atommag körüli pályáikról. A felhalmozódott elektronok, a levegőben, nagy számban jelen lévő fotonokat magukhoz vonzzák, gluonos részükhöz a fotonok nem gluonos részeit, minden irányból, a fotonok az elektronok megnövekedett energiájának egy részét átveszik, ezért kisugárzanak, bevilágítva az elektronok haladási irányát.

Az elektronokat a vasmag magához húzza, de a föld kérge laza, nem sűrű, kevés gluont tartalmaz, ezért itt az elektronok feltorlódnak, egymáshoz és talajba ütközéseik következtében leadják megnövekedett energia szintjüket. Az eredeti energia szintre leesett elektronok visszatérnek eredeti atommag körüli pályájukra, mivel az elektronok jellegzetes mintázattal kiszakadt proton darabkák, vagyis kvark gluonok, mintázatuk által helyük meghatározott, a mágneses fonalak pedig visszahúzzák eredeti helyükre.

Amikor dörög az ég a fotonok egyszerre nagy erővel sugároznak ki, nagy robajjal történik, ez a „mennydörgés”. A kisugárzás fénysebességgel halad, a dörej hangsebességgel, ezért látjuk először a villám fényjelenségét először, majd egy kis idő elteltével a hanghatás következik.

A tömeget nyert részecskék az ütközések során energiát veszítenek, ugyanúgy, mint amikor két autó karambolozik, a különbség csak a méretükben van.

A részecske gyorsítókról

Az amerikai Relativisztikus Nehézion Ütköztető (RHIC) részecskefizikusai 4 billió Celsius-fokos hőmérsékletet hoztak létre a PHENIX-kísérletben, közel fénysebességgel haladó arany-atommagokat ütköztetve egymással. Ezzel az abszolút skálán 4 terakelvines hőmérsékleti világrekordot sikerült mérni, amely mintegy 700 milliószor magasabb a Nap felszínének 5800 kelvines hőmérsékleténél. Ezen a hőmérsékleten az anyag halmazállapota olyan tökéletes folyadék, amely minden egyes nehézion-ütközésben létrejön, majd hirtelen kitágulva lehűl, és részecskék ezreit sugározza szét.

A vastag betűs részt a CERN BLOGBÓL idéztem. De, hogyan is jön létre ez a magas hőmérséklet? Az ütközések következtében az arany atommagok elektron héjairól leszakadnak az elektronok, megnövekedett energia szintjüket átadják a fotonoknak, amelyek kisugárzanak, a folyamatos ütközések következtében állandóan átadják az energiát a fotonoknak, majd az atommagok protonjai is széthullnak kvarkokra, vagyis elektronokra, az arany atommagok protonjai mindegyike három – három kvarkra. A továbbiakban a megnövekedett energia szintjüket protonokból kiszakadt kvark gluonok is a fotonoknak adják át, növelve a kisugárzás mértékét.

Amikor eléri a folyamat ezt a nagyon magas hőmérsékletet, a kvark glunok megnyúlnak, nyúlós massza keletkezik.

A hőmérséklet esése következtében a kvarkok visszahúzódnak, eredeti formájukat ismét visszanyerik, és ha a hőmérséklet már 6500 milliárd C^O- ra hűlt, - ugyanis az arany atommagok keletkezésének fúziós hőmérséklete ennyi – ekkor újra protonok keletkeznek, kvark mintázatuk szerint a mágneses fonalak visszahúzzák eredeti helyükre.

A lényeg az, hogy nem csinálnak semmit, erre mondják, hogy nem tudja a bal kéz, mit csinál a jobb.

A következőkben az Origo online oldaláról idézem: Genfi Részecske Gyorsítóról

A mágneseket szuper folyékony héliummal hűtik 1,8 kelvinre, vagyis - 271,4 °C-ra. A távoli világűr ennél melegebb, -270,5 Celsius-fokos (2,7 K)! A mágnesek folyékony héliumfürdőben ülnek. A rendszerben 96 tonna hélium van, ennek 60%-a a mágnesekben, 40% pedig az elosztó- és hűtőrendszerben. Az egész LHC-rendszert (36 800 tonna tömeget) több lépésben hűtik le. Az előhűtés során 10 ezer tonna folyékony nitrogénnel 80 kelvint (- 193,2 °C) érnek el. Ezután a héliumot lehűtik 4,5 kelvinre, és a mágneseket feltöltik 60 tonna folyékony héliummal. A mágnesek feltöltése után folytatódik a hűtés, lassan mennek le 1,9 kelvinre.

A lényeg az, hogy a folyamatos hűtés következtében ebben az esetben nem megy végbe a fotonok kisugárzása, de a lehető legrosszabb folyamat zajlik e helyett, ha elérik a 7 Te V feszültséget.

Az ütközések következtében az elektron pályákról most is leszakadnak az elektronok, de a foton kisugárzás hiányában, egy energiaháló alkotási folyamat zajlik le. A leszakadt elektronok gluonos részükkel hozzátapadnak a fotonok nem gluonos részeikhez. Így egy elektron, egy fotonnal létesít kapcsolatot, láncolatot alkotva sűrűn beszőve a Részecskegyorsító légterét. Amikor elérik a 7TeV energia szintet a hűtés már nem lesz elegendő, és ha csak egy elektronnak is megnövekszik az energia szintje, rögtön átadja egy fotonnak, az előrehaladás láncreakciószerűen sebesen történik, amelynek eredménye egy hatalmas elektromos kisülés. A helyzetet tovább rontja, illetve robbanássá fokozza az a tény, hogy a levegő atomjaiból is elszakadnak az elektronok a nagymérvű ütközések következtében, megnövekedett energiájukat a fotonoknak átadva, növelve a kisugárzás erősségét. Az elektronoktól megfosztott protonok nagy tömegük következtében bezuhannak az abnormális légtérbe, hatalmas detonációt keltve. Az egész Nagy Részecske Gyorsító és 1 km-es körzete pillanatok alatt semmivé válik.

Az Univerzum Irányító Rendszere már korábban tudomásomra hozta, hogy mi fog történni, ha tovább növelik az energia mennyiségét. Akkor még nem volt birtokomban a szükséges tudás, hogy közölni tudjam a pontos okokat, ezért a fúzió során bekövetkező robbanás lehetőségére gyanakodtam tévesen.

Megoldás:

Ha a részecskegyorsítót fullerénnel vonjuk be, mint szupravezető ellenállás nélkül biztosítja a részecskék gyorsulását, elérhetik a fénysebesség négyzetét, de nem fog történni semmi, illetve olyasmi, amire számítanak. A fullerén alkalmazása biztosítja, hogy ne melegedjen a Gyorsító, így a fotonok kisugárzása elmarad.

5  TeV elérésénél a protonok részeire esnek szét, vagyis újabb elektronok vesznek részt az ütközésekben.

A fullerén a légtérben keletkezett elektron hálózatot is magához vonzza, az elektron nem gluonos része, hozzátapad a fullerén gluonjaihoz, ezért a légtérből is bevonzódik a Gyorsítóba.

A Gyorsító kikapcsolásánál, azonban óvatosan kell eljárni, mivel az elektronok feltorlódnak, és a megnövekedett hőmérsékletet az elektronok átveszik, amelyet rögtön át is adnak a fotonoknak, nagyon gyorsan beindul a láncreakció és hatalmas robbanás következhet itt is be.

Ha a Nagy Hadron Ütköztető légterének elektron tartalmát egy fázis ceruzával mérnénk, már jelenleg is mutatná az áramerősséget.

A légtérben lévő energia hálózatot, csak légszivattyúval lehet kivonni, a szabad térbe, olyan helyre, ami nyílt pusztaság, és azonnal energiaközléssel kisületettni, illetve a fotonokat kisugároztatni, mert a légáramlatok elszállíthatják lakott helyre, és ott okozhat óriási bajt. Ezután ismét ellenőrizni kell áramerősség mérővel, hogy teljesen árammentes – e a légtér.

Az Univerzum Irányító Rendszere kérése, hogy akinek van lehetősége, ezt az üzenetet juttassák el az illetékeseknek, amíg nem késő!

Az égés

A gyufa azét lobban lángra, mert a gyufaszál gyúlékony és érdes felülete nagy erővel súrlódik a gyufás doboz szintén érdes felületéhez. Ilyenkor az elektronok leszakadnak a foszfor atom körüli pályájukról, halmazba gyűlnek össze, felületükre odavonzva a fotonokat. Az elektronok a súrlódás következtében megnövekedett energiájukat átveszik a fotonok, amelyek ettől kisugárzanak. Minél több elektron energiája növekszik meg, és minél nagyobb a bevonzott fotonok mennyisége, annál nagyobb lánggal ég. Amikor a gyertyát begyújtjuk, a fotonok hőenergiájával magasabb energia szintre emeljük a gyertya gyúlékony anyagból készült kanócában lévő elektronoknak az energia szintjét. A kanóc elektronjai ezért elhagyják atommag körüli pályájukat, magasabb energia szintre lépnek, és a környezetükben lévő fotonok bevonzódnak egy- egy elektronhoz, majd átveszik a megnövekedett energiájukat, aminek a következtében kisugárzanak. A kisugárzás következtében a viasz elektronjainak energiája magasabb szintre lép, és a környező fotonok, amelyekkel vonzásos kapcsolatba lépnek a viasz elektronjai, ismételten átveszik az energiát, majd a kisugárzás következik.

Robbantás

Azok az anyagok nagyon gyúlékonyak, amelyek sok lekötetlen mágnes fonállal rendelkeznek, könnyen széthullhatnak molekulákra, a molekulák atomokra, külső energia bevitellel, vagyis gyújtással, nagyon sok fotont tudnak magukhoz vonzani. A kisugárzás nagyon gyorsan megy végbe, mivel a sok lekötetlen mágnes fonál a pillanat töredéke alatt nagyon sok fotont vonz magához. A fotonok szintén egyszerre nagy robajjal kisugárzódnak, és egyidejűleg az elektronok is energiát nyernek, amelyet azonnal az általuk befogott fotonok sugároznak ki. Ezáltal az elektronok energia szintje pillanatok alatt megnövekszik, amelyet a fotonok átvesznek, amelyek hatalmas mennyiségben egyszerre sugároznak ki, és szakítják szét az atomokat. A folyamatban a levegő alkotóelemeinek elektronjai is részt vesznek. Az elektronjaiktól megfosztott atommagok, amelyek nagy tömeget képviselnek, a vasmaghoz való nagy mágneses vonzódásuk következtében bezuhannak ebbe az anomáliát mutató légtérbe, hatalmas légnyomás keltve.

Az energia eredeti szintre való visszaesése után az elektronok elfoglalják szokásos helyüket az atommag körüli pályájukon.

Az atomrobbantást, ugyanolyan erős detonációjú „sima” robbantással lehet semlegesíteni.