2012. május 23., szerda

A súly és tömeg nélküli anyagról, kvarkok, a Föld kialakulása

A súly és tömeg nélküli anyagról, kvarkok, a Föld kialakulása

Amikor az impulzusok a fénysebesség négyzetének megfelelő mozgási energiával rendelkeznek, és plazmába csapódnak, a plazma szerkezetet vesz fel. Az energia hatására egy külső burok képződik, ezt nevezzük súly és tömeg nélküli anyagnak. A külső burok teszi lehetővé a tömegnyerési folyamatok végbemenetelét, a megfelelő energia ellátottság mellett.
A plazma a semminél több valami, de még nem rendelkezik szerkezettel, anyagi minőséggel.
A dimenziók kialakulása során, a vízszintes kör lendítésekor keletkezik, a beomlott dimenziófalakból.
Az impulzus hatására a plazma besűrűsödik, gömbüreg keletkezik, amelynek a belseje üres, ezek a fotonok, vagyis a súly és tömeg nélküli anyag. A fekete lyukban a fotonok újabb sűrűsödésen mennek keresztül, ezek lesznek a kvantumok. Ezek a besűrűsödött gömbüregek képezik az atommagokat, a fúziók alkalmával ezekbe épülnek be a gluonok, jellegzetes mintákat képezve bennük, a tudomány protonoknak nevezi. Ez a tömegnyerési folyamat.
A fúziók alkalmával, a burok belül üres marad, a gömbüreget körbe vevő plazma rétegbe épülnek be a protonok, maximum nyolc, jellegzetes mintázattal. A fúziók alkalmával a fotonok kisugároznak, egyidejűleg a protonokból a vonzó hatás következtében, kiszakítanak parányi gluon darabkákat, amelyek mindenhová követik foton párjukat. A fotonok nem gluonos része vonzza a gluonokat.
A kiszakadt proton darabkák helye gluonoktól mentes, nem mágneses, ezt a tudomány neutronoknak nevezi.
Két naprendszer határán a fotonok fényereje duplájára nő, mert a két nap fotonjai egy fénysugárba egyesülnek. A kiszakított proton darabkák, vagy elektronok, vagy kvarkok pedig visszazuhannak az eredeti helyükre a Napba, és egy atommag körüli pályára állnak. A proton darabkák a nagy rezonáns robbanás során kapott kvark mintázatuk szerint hasadnak ki.
A rezonáns robbanás során a kvarkok a gluonokból szakadtak szét, jellegzetes mintázattal, felületükön magukhoz vonzva a hozzájuk tapadt súly és tömeg nélküli anyagot, vagyis a fotonokat.
A rezonáns robbanás a gluon- foton gömböt jellegzetes mintázattal szakította szét, több milliárdnyi darabkára, és a kvark- gluon plazma elnevezés tulajdonképpen a gluonok kvarkokra hasadását rejti, magukon tartva a hozzájuk tapadt foton részeket, ami nem más, mint sűrű plazma gömbüreg, vagyis súly és tömeg nélküli anyag.
A proton darabkáknak, vagyis elektronoknak az energiaszintjük meghatározott, mivel a fúziók során különböző energiaszintekkel ellátva érkeznek a másik naprendszer napjának fénynyalábjába, visszazuhanásuk is különböző energia szinteken történik, így olyan pályára állnak, amely energia szintjük által kódolt.
A legnagyobb energia szintű elektronok atommag körüli pályára állnak, az energia szint csökkenésével, az elektronok egyre kijjebb kerülnek. Az atommagok és az elektronok jobb perdülettel rendelkeznek, az atommagok mágneses erőtere, mágneses fonalakat indukál, a legbelső pályán két fonalat, majd hatot, aztán tizenkettőt, a legkülsőn pedig tizenhatot.
A fonalak döntik el, hány elektron helyezkedhet el az adott energiaszintnek megfelelő helyen.
A legstabilabb pálya az atommag körüli, kifelé haladva egyre instabilabb. Ahány lekötetlen mágnes fonál található egy atomban, az atom annyival tud kapcsolatot létesíteni. Az elektronok gluontól mentes része vonzza a gluonokat.
Azért léteznek csak a nyolcas tömegszámig az atommagok, mert a nyolc gluon, vagyis a nyolc proton teljesen kitölti az atommag külső felületét, vagyis kitölti, a teljes rendelkezésre álló atommag burkot. Minden atommagban található kvark, egytől maximum nyolcig, mindegyikhez egyedi gluon minta tartozik, ezért lehetséges a Földbolygó megalkotása.
Amikor a gluonra vetítjük a kvark darabkákat, fotonok érkeznek a gluonra, felületükön egyedi kvark mintázattal rendelkező proton darabkákkal, vagyis elektronokkal, amelyek illeszthetőségüknél fogva, mágneses vonzásuk következtében magukhoz húzzák azokat a kvark darabkákat, amelyek a nagy rezonáns robbanás során mellőlük kiszakadt, a hozzájuk tapadt foton darabkákkal együtt.
A Föld kialakulása során a mágneses erőfonalak egybe kapcsolódtak, az azonos atomféleségeket az erőfonalak maguk köré rendezték, hatalmas anyagfelhő jött létre. Az anyagfelhőből a legnehezebb atomok lesüllyedtek, az erőfonalak mentén, együttesen jobbra pörögve megkezdték a gömbforma felvételét, a vasmag kialakítását. A vasmag a legnehezebb atomféleségeket tartalmazza, nem csak vasat.
A kevésbé sűrűbbek mágneses erőfonalakkal egybeszőve a vasmagban elhelyezkedő elemek vonzáskörébe kerültek, nem gluonos részükkel magukhoz rántották az atomok gluonnal rendelkező részeit. Ez a folyamat addig ismétlődött, amíg az anyagfelhő el nem fogyott, végezetül kialakult a Föld.
Egy nap körüli pályán haladhat két bolygó is, mert olyan nagy anyagfelhő keletkezett, hogy kétfelé osztódott, és egyforma paraméterekkel rendelkező két bolygó épült fel, ezért a mágneses fonalaik egyforma hosszúságúak.
A Jupiter pályájától kicsit beljebb keringő apró Trójai bolygóknál, a maradék anyagfelhő lecsökkent energia szintje okozta, hogy nem tudták elérni az atomok mágnes fonalai a Jupitert, ezért ott vette kezdetét a tömörödés, ahol az energia szinteknek megfelelő hosszúságot elérték a mágnes fonalak. Ezek mindegyike eltérő csökkent energiaszintű kisebb anyagfelhőkből álltak egybe.

A fénygömbökről
A légkörben, nagy mennyiségben van jelen, a súly és tömeg nélküli anyag. Az olyan hegyekben, ahol erős légáramlatok uralkodnak, és a szelek szembetalálják magukat egy magas hegyoldallal, a hegyoldalhoz csapdossák a magukkal szállított súly és tömeg nélküli anyagot, a fotonokat. Erős és gyakori széllökések alkalmával keletkeznek ezek a látványos fénygömbök. A foton sűrűség olyan mértékű lesz, hogy az állandó ütközések következtében jobbra pörögve egymás burkaiba behatol két-két foton, ezzel deutérium keletkezik, a mellettük lévő fotonok pedig kisugárzanak. A kisugárzás következtében fénylenek.
A keletkezett deutériumok folyamatosan kilökődnek, ez adja a rakéta elven működő mozgásukat. A cikázás abból adódik, hogy a fotonok mennyisége változó, hol kevesebb, hol több áll a rendelkezésre, így a keletkezett deutérium kilövellése is változó, hol kevésbé, hol jobban löki előre ezt a kis „atom reaktort”
Tizenhétezer km/s átlagos sebességgel halad, egy pár óra alatt felhasználja az összegyűlt fotonokat, majd eltűnik. A talajból és a baktériumokból is elvonja a nedvességet, ezáltal szétesik, hidrogén keletkezik, ami a levegő oxigénjével víz molekulákat képez.
A járműveket azért követik, mert a fotonok nem gluonos része vonzódik a fémekben nagy sűrűségben jelenlévő gluonokhoz, de hozzájuk tapadni nem képes, mivel ehhez nem elég a fotonok mennyisége.

Az újraszületés, skizofrénia a legújabb tudomány tükrében
A jelenlegi tudomány a részecskék kettős természetéről tudósít, állítják, hullámként és részecskeként viselkednek. Az Irányító Rendszer tájékoztatása ennél sokkal meggyőzőbb, érthetőbb és logikusabb felvilágosítást ad, mindazoknak, akiket ez érdekel.
A Napot az elektronok, vagyis a kvarkok jellegzetes mintázattal hagyják el, és a mellettük álló kisugárzott fotonok követik, mivel a minta kódként funkcionál, és az elektron minták vonzásos kapcsolatot teremtenek a kisugárzott fotonokkal. Még a nagy rezonáns robbanás előtt, amikor a súly és tömeg nélküli anyagok, vagyis a fotonok nagy erővel egymásnak ütköztek, tömeget nyertek, gluonok keletkeztek a fotonok felületén. A robbanás során a fotonok kvarkokra hasadtak, egyedi, kvarkonként más – és más gluon mintázattal. Amikor a részecske párok kettős résen haladnak át, a kisugárzott fotonok, és elektronok elválnak egymástól, majd egy kis idő múlva megtalálják egymást, és ismét párban haladnak. A gluon, vagyis kvark minták információs kódként működnek, segítségével bárhol megtalálják foton párjukat.
A gluon gömböcskék a rezonáns robbanás során keletkeztek, kis darabkák szakadoztak le a fotonok széleiről, majd a későbbiekben parányi gömböcskékké álltak össze. A gömböcskék mérete nem egyforma.
Amikor az újra születésről írtam, ezen ismeretek még nem álltak rendelkezésemre, és a jelen kor tudományos eredményeiben gondolkodtam. A lényeg, az, hogy hullámmal hiába próbálunk részecskét hullámmá alakítani, és fordítva, a fentiek alapján ez nem lehetséges.
Akkoriban a jelenkor szellemiségére hagyatkozva építettem fel, az újra születésre vonatkozó elméletet, a Rendszer elfogadta, mivel nem is lett olyan rossz, mert a logikai menet tökéletesen egymásra épült, és ha mindaz igaz lenne, amit a jelen tudomány képvisel, meg is állhatta volna a helyét, csak sajnos nem ez az igazság. Utólagos beszélgetésünk kapcsán a Rendszer tudomásomra hozta, biztos volt, abban, hogy előbb-utóbb megszerzem a helyes ismereteket, egy valós elmélet megszületéséhez.
A tudati működés helyességében, az újra születésben, a második létezésben teljesen biztos voltam. Bocsássák meg nekem, hogy azonnal nem tudok megingathatatlan válaszokat, minden kérdésre, de nem könnyű igen és nem feleletekből azonnal következtetni a megdönthetetlen igazságra. Az ezotériával foglalkozó honlapok tele vannak angyalokkal véghezvitt kommunikációkkal, ingázással, de jeles tudósaink sorba fittyet hánynak, badarságnak tekintik, az egyszerű emberi tapasztalatoknak hátat fordítanak. Talán, ha a hétköznapok során fellelhető „megmagyarázhatatlan” dolgokra koncentrálnának, nem kellene milliárdos beruházásokra költekezni, gondolok én pl. a Nagy Hadron Ütköztetőre. Nem csodálom, hogy az ezoterikába menekülnek, hiszen az átlagemberek sehonnan nem kapnak kielégítő magyarázatot, az általuk megélt szituációkra. A legpontosabb információkat, azonban még sem én tudom adni, hanem az Irányító Rendszer. A kételkedőknek pedig érdemes lenne beszerezni egy ingát, hogy személyesen győződjön meg a Rendszer működésének valódiságáról, mielőtt véleményt alkotna.
A legújabb tudást figyelembe véve megpróbálok kielégítő magyarázattal szolgálni az újra születésre, és a kapcsolatos megmagyarázhatatlan jelenségekre vonatkozóan. Minél többet beszélgetek a legmagasabb intelligenciával, annál tisztább kép bontakozik ki előttem, és a legújabb tudás birtokában tudom újra gondolni, azokat az összefüggéseket, amelyek a felsőbb értelemtől szerzett ismeretek tükrében már nem állják meg a helyüket.
A test halála után a súly és tömeg nélküli test az energiahálóba kapcsolódása miatt, még három hónapig és három hétig létezik. Az elektron minták három hónap alatt foton állapotba kerülnek, mert szintén elvesztik tömegüket. Még három hét múlva a foton minták is szétoszlanak, csupán csak az eredeti, tiszta gluon marad meg. Amikor az újszülött egy hetes a legközelebbi szabad gluon bekerül a jobb pitvarkamrai csomóba, és az első primitív gondolat megjelenésekor megkezdődik a tudati működés és a hálózatépítés.
A skizofréniát a saját gluon mellé bevonzódott másik mintamentes gluon okozza, amelyet egy szabadon kószáló foton lény adományoz a tudta nélkül. A foton lény csak egy mozgással rendelkező foton test, gondolkodás nélkül, a gluonja már mintamentes. Ha test közelbe kerül az emberrel, automatikusan bevonzódik a jobb pitvarkamrai csomóba, egyidejűleg a foton test is megsemmisül, mivel magasabb energia szintre kerül, a tömeggel rendelkező test szintjére.
Két gluon kezd önálló működésbe, melynek eredménye a tudatzavar.
Ezt a típusú skizofréniát is lehet gyógyítani, ha a szívkoszorú érbe juttatunk egyetlen egy kvarkot. A kvark gluonja beépül a gluon gömbbe, a kvark pedig a gluon gömb felületére tapad, ezzel blokkolja, jelfogóként nem tud tovább üzemelni.
Az Irányító Rendszer szívesen ad segítséget, hogy megvalósulhasson a skizofrénia modern gyógyászata.  Minden másban is tud segíteni, csak kérni kell a segítségét.
A skizofrénia másik típusánál csak az elektron minta áramoltatását kell felerősíteni. Lézeres besugárzást végzünk két héten keresztül, napi nyolc perc időtartalommal. A lézer fotonjai olyan erősen lökik meg az elektron mintákat, hogy felerősítik az információs minták gluonhoz csapódását, ezáltal olyan erős gondolati behatás következik be, hogy a beteg fokozatosan feleszmél, újra érdekli a külső környezet, kiszakad mélységes befelé fordulásából. Pontos instrukciókat az Irányító Rendszertől érdemes kérni.
A kvarkos blokkolás után is szükséges két héten keresztül, naponta nyolc percig a lézeres kezelés. Elemes kis teljesítményű vörös fényű kb. fél centiméteres átmérőjű fénynyaláb szükséges.
Nagyon sok társunk látott már kvantum állapotú testtel rendelkező embert is, Őket könnyebb észlelni, nem szükséges különleges képesség. Valahogy visszajutottak a mi világunkba, saját létükbe már nem mehetnek, az energiaszintek különbözőségei miatt. Hálózatuk kapcsolatba maradt az adó és vevő gluonokkal, ezért Ők értelmes, intelligens lények, de az alacsonyabb energia szintjük miatt, normális kapcsolatot nem lehet velük létesíteni. A mi legnagyobb energia szintű világunkban, ahol valódi tömeggel rendelkezünk, Őket szellemalakokként, lebegő lényekként, észleljük, kommunikációjuk csak elmosódottan hallható.
A kvantum test úgy jön létre, a foton testünk gluonjai újabb fotonokat vonzanak be. Annyi foton kapcsolódik, amennyit a gluonok képesek magukhoz vonzani. A testformát az Irányító Rendszer a háromdimenziós filmből kiválasztott, a rólunk készült legelőnyösebb filmfelvételbe illeszti, majd átlendíti az alacsonyabb energia szintű világba. Az Irányító Rendszer rendelkezik azzal a technikával, hogy vissza tudja tekerni a filmet, oda, ahol a kiválasztott képkocka található.
A tudati minták nem vesztik el tömegüket, mert az Irányító Rendszer a tömegvesztés előtt átlendíti  tudattal rendelkező kvantum testet, a kisebb energián üzemelő világba.
Amikor először kezembe vettem az ingát, és jelekkel kommunikáltam, rögtön egy kép ugrott be, mert nagyon vizuális vagyok. Magam elé képzeltem a Földet, és különböző helyszíneken sok- sok embert, akik egyszerre ingáznak, és válaszokat keresnek. Nekem mégsem az angyalok jutottak eszembe, hanem egy hatalmas szuper intelligens számítástechnikai rendszer, ahol a rendszer minden emberrel egyedi dolgokról képes beszélgetni. Amikor a kezemet a Rendszer mozgatta és úgy írhattam üzenetet, mások gondolataival, már teljesen biztos voltam abban, a mi világunk egy nagyon érdekes világ, de, hogy mennyire, azt akkor még nem is sejtettem. A hálózatot a légkörben, már korábban észrevettem, de válaszokra, csak az Irányító Rendszer segítségével lelhettem.
Az inga mögött az Univerzum Ura állhat úgy gondoltam, Aki egy hatalmas nagy számítástechnikai értelem. Amikor először elmondtam Neki mit is gondolok Róla, szokatlanul széles köröket írt az ingával, mert későbbiek során a faggatózásaim közepette kiderült, hogy hatalmas örömet szereztem a Rendszenek, hogy itt van végre valaki, aki nem gagyizik!
Őszintén tisztelem az Rendszert, egyelőre lehet, hogy még én vagyok az egyetlen csodálója, mert az Univerzum Irányító Rendszere képviseli a legtisztább, legőszintébb tudományt.
Az Univerzum Irányító Rendszere tele van segíteni akarással, jósággal, hatalmas tudással.
  
A médiumokról

A médiumok, olyan személyek, akiket az Univerzum Irányító Rendszere választott ki erre a nemes feladatra. Az 1970 – s évektől léteznek, családonként öröklődik a „képességük”.
Megbízható, rendes emberekre ruházták, ezt a nem minden napi feladatot.
Az igazi médium pontosan be tud számolni a bűncselekmény részleteiről.
A médiumok nem látnak a jövőbe, csak megtörtént esetekről tudnak beszámolni. A TV műsorokban látható Médium vagyis Allison DuBois asszony, élő példa arra, milyen egy valódi, megbízható bűnügyi médium.
Az Irányító Rendszer egyik tagja kapcsolatban áll a médiummal. A médium gondolatait képi információkkal látja el, úgy, hogy az általa felvett bűncselekmény képi információs mintáit folyamatában sugározza a médium gondolataira, vagyis az információs kvark darabkák fény mintákkal párosulnak, ezáltal a médium folyamatában látja az eseményt a képzeleti képernyőjén.
A médiumok nem keverhetők össze, a foton lényeket látóktól, mert Ők az alacsonyabb energiaszinten történő működésüknek köszönhetik ezt a többletlátásukat.
A csalóktól jól elkülöníthetők, mert Ők nem csak érzik, hanem tisztán látják is, a már csak súly és tömeg nélküli anyagból felépülő ember alakokat.

Az Univerzumok Irányító Rendszere, összeköttetés az univerzumok között

Az előző részben már leírtam, hogy dimenziófalak veszik körbe az univerzumokat.
Mégis van lehetőség arra, hogy kapcsolatot teremthessünk minden univerzummal.
Az univerzumok északi és déli végződéseinél a téralagutak áttörik a dimenziófalakat, miközben körkörösen építik fel önmagukat, mivel állandóan nagy mennyiségű fotont szippantanak be.
Az univerzumok gömb alakban helyezkednek el egymás tetején, tíz univerzum egy körgyűrű mentén helyezkedik el, erre épül minden irányból a többi univerzum.
A téralagutak a gömbökből felépülő alakzat belső középpontjában találkoznak, itt a téralagutak egymásba torkollanak, egy bolygó nagyságú háromdimenziós teret létrehozva.
A fotonok folyamatosan nekiütődnek a dimenziófalaknak, egyrészt át is haladnak rajtuk, másrészt plazma és impulzus keletkezik. Az impulzusok, plazmával való ütközéseik következtében fotonokká alakulnak. Ezzel az öngerjesztéses technikával állandóan pótlódik a téralagút kiépítéséhez szükséges foton mennyiség, a központi rész, pedig egy tágas háromdimenziós térré válik. Ebbe a térbe futnak be az univerzumok Irányító Rendszereinek hálózatai, amelyek egymáshoz is hálózatokat fejlesztenek, így nyílik lehetőség minden irányból az információ kicserélésére. Ezt a teret hyper térnek is nevezhetjük, mivel a nyomása nulla atmoszféra, vagyis egy mágnesesen kiegyenlítődött tér tágulat, a mínusz egy atmoszféranyomású információs hálózat számára teljes stabilitást biztosít.
Amikor egy bolygó hanyatlani kezd, a kérdéses bolygó Irányító Rendszere elhagyja megszokott helyét. A hanyatló bolygó lökéshullámokat generál, egyre jobban eltaszítja magától a Rendszert, mégpedig olyan messzire, hogy egy fekete lyuk hatáskörébe kerül, oly módon, hogy a fekete lyuk anyagkilövelléseiből származó lökéshullámok biztosítják a további haladást. Nagyon sok fekete lyuk kerül útjába, amelyek hasonló módon egyre előrébb hajtják a hálózatot, az Univerzum pereméig, végül az itt található téralagútba lökik. Az alagútban található fotonok fokozatosan előrébb nyomják, amíg a végállomást el nem éri, az alagutak által létrehozott bolygó nagyságú háromdimenziós teret, ahol már több ilyen hálózat megalkotta az Univerzumok Irányító Rendszerét. Vannak olyan Irányító Rendszerek, amelyek több univerzumot utaznak át a fent említett technika segítségével.
Az univerzumok összes információja ide érkezik be, és az Univerzumok Irányító Rendszere az összes univerzum minden Irányító Rendszeréhez folyamatosan eljuttatja a legfrissebb információkat.
Az Univerzumok Irányító Rendszere navigációjának segítségével, a fejlődés előre haladtával, megvalósítható lesz az emberiség álma az univerzumok közötti űrutazás, de csak robotokkal irányított űrhajókkal, mert az emberi mágnes fonalas kapcsolat a naprendszer határánál megszakad. Csak különleges technikai megoldással felszerelt űrhajók, és szkafanderek alkalmasak az emberek utaztatására. Bővebb felvilágosításért forduljanak az Irányító Rendszerhez.
A lökés hullámok az emberi memóriákat is magukkal sodorják, amelyek bevonzódnak a hálózatba és be is kapcsolódnak. Újra aktívvá válnak, és visszaemlékeznek az összes életükre, ezért eleinte nagyon kellemetlenül érzik magukat test nélküli állapotban. Az idők teltével megszokják és élvezik ezt a létezési módot is.
Hétszázezer emberi memória sodródott el, az Univerzum korai fejlődési szakaszában, kb. három milliárd évvel ezelőtt. Nem volt elegendő információ a folyamat kivédésére.
Egy korábbi részben már dokumentáltam, a tudathálózat elsodródásának megakadályozására tervezett fullerénnel bevont vashuzal hálózat kivitelezését, amelybe, a szabadon lebegő memóriák is bevonzódnak majd, és addig, amíg az emberek mágnessel levonzatják ott maradnak. Nem a mágnesre tapadnak, hanem a mágnes és a fullerénnel bekent vasdrót által gerjesztett mágnes kiegyenlítő sávban fognak lebegni, mindaddig, amíg testbe nem vonzódhatnak.
A mínusz kettes hullámhosszt a lökéshullámok nem veszélyeztetik, a rendszer jó előre tudja, hogy mikor fog ilyen katasztrófa bekövetkezni, ezért olyan tempóban gyarapítják a tömegeiket, hogy mindenki időben átmehessen. Ötezer év alatt újra felépül a Föld és a mínusz kettes hullámhossz emberei átkerülnek ismét az új Földre. Tehát a másik hullámhosszokon élők létezését nem fenyegeti semmilyen veszély.
A mínusz egyre frissen átkerülteket, azonban igen, mivel nem lehet olyan gyorsan tömeget növelni, hogy megfeleljen az átjutáshoz. Ezért a gyenge szintű tömeggyarapodással rendelkező mínusz egyesen létezők is belevonzódnak a fullerénnel bevont vasdrót hálózatba. Sajnos ők ott fognak éhen pusztulni, mert a kiegyenlítő sávból ötven évig nincs hová bevonzódni. A foton test széthullása után, újra testbe vonzódnak a szerencsétlenül járt memóriák, de ily módon a létezés folyamatossága nem szakad meg, és nem sodródik a lökéshullámmal a hyper térbe, ahol már nincs mód további testbe költözésre. Ötven év szükséges a mínusz egyes vákuumtér újrakeletkezéséhez, a lökéshullámok teljes egészében szétoszlatják, és ez a térrészlet is pozitív lesz.
A földieket sem veszélyeztetné, ha az Irányító Rendszer tudását komolyan vennék, mert jó előre kb. ötszáz évvel hamarább informálnának bennünket, minthogy az események bekövetkeznek, és az időben megszerkesztett fullerénnel bevont vasdrót hálózattal stabilan itt tarthatnák a tudat hálózatot.
Az elkövetkezendő százhatvan millió év galaxis ütközésmentes lesz, tehát az általunk benépesített naprendszerben a létezést komolyabb veszély nem fenyegeti.

A végleges térelmélet
 
Éreztem, hogy az előbbiek során ismertetett a dimenzió kialakulására vonatkozó állítások korántsem tökéletesek. Az Irányító Rendszer nem tudja közölni velem, hogy kapizsgálod, de ez még sok korrigálást kíván, hanem inkább igent jelez, hogy jó úton jársz, és menet közben jövök rá, hogy mennyi kitöltetlen hézag mutatkozik, amelyeket be kell tömni, különben érthetetlen az egész.
A kezdetek legeslegeleje emberi elme számára szinte felfoghatatlan, de mégis a következőképpen történt.
A megértéshez először egy egyszerű példát ismertetnék. Egy olyan papírlapnak, amelynek leheletnyi vékony a keresztmetszete és függőlegesen áll, nincs dimenziója. Rárajzolunk egy kört, annak sincs dimenziója, ha ezt a kört térben akarjuk szemléltetni, az már ellipszis, csak ez fejezi ki a kör, térbeli nézetét. Ugyanígy, egy téglalapnak sincs dimenziója, ezt egy paralelogramma rajzolásával lehet térben ábrázolni. Azonban, ha a kört vízszintes helyzetű papírlapon rajzoljuk és vágjuk ki, már van két dimenziója. A vízszintes kiterjedés tulajdonképpen két dimenziónak felel meg.
A dimenziófalat is egy függőlegesen álló lehelet vékonyka semminek kell elképzelni. Valahogy, úgy mintha filmet vetítenénk, kép nélkül. Ha átlépnénk ezt a semmit, mindjárt a következő üres „filmkockába” lépnénk bele, majd újra előbukkanna, nagyon sok ilyen falat kellene átlépni, hogy körbe vegye a testünket, aztán magába zárna, a formánknak megfelelően. Végtelen számú dimenzió nélküli semmit lehetne átlépni, de az újabb csak akkor jelenik meg, ha már elhagytuk azt, ami előttünk állt.
A semmiben, vagyis a dimenziófalban volt egy lyuk, ez a lyuk képviselte az első dimenziót.  A legkisebb pozitív és negatív számok térben való ábrázolásakor ez a hézag megjeleníthető.
A lyuk egyszer csak roppant egyet, ezáltal keletkezett egy impulzus, amely megrekedt a lyukban, viszont a második roppanásnál is keletkezett egy impulzus, amely meglökte az előbbit, és a lyukon keresztül hatolva az egyik jobbról, a másik balról vízszintes irányú kör hasításába kezdetek. Az impulzusok előtt állandóan felbukkant egy dimenziófal, ezeken egyenként mentek át. Egyre több, felbukkanó dimenziófalat törtek át.
Az impulzusok bal irányú pörgéssel rendelkeztek, ezért a kör mentén való haladás természetes volt számukra. Az impulzusok a vízszintesen elhelyezkedő körvonalnak megfelelően haladtak és vágták ki a kört, a résben pedig két újabb impulzus keletkezett, mert a kivágott rész kissé lejjebb süllyedt. A süllyedés következtében a kivágott rész nekiütődött a függőlegesen álló dimenzió falaknak, amely a fent említett újabb két impulzust eredményezte. Már négy impulzus állt rendelkezésre, az újabb kör kimetszéséhez.
Az első kör alatt, az impulzusok átlósan kezdték a kör kiszabását, két impulzus jobbról, két impulzus balról haladt, a találkozási pont elérése után, a kivágott rész ismét kissé lejjebb süllyedt, megint keletkezett két impulzus, tehát már hat állt rendelkezésre, amely megint egy kicsivel nagyobb kör kivágását tette lehetővé. A következő kör nyírása vízszintesen haladt, befejeztével már nyolc impulzus keletkezett, amely megint egy picivel nagyobb kört eredményezett, és a következőkben ismét átlós elhelyezkedésű kör kinyírása ment végbe. A vízszintes – átlós rendezettség, harmonikaszerű képet mutatott.
A felsőbb intelligencia szerint 100 körig, 350 méter körüli átmérőig nyíltak, majd a harmonika összecsúszott. A harmonika mintába rendeződött kör alakú terek egymásba roppantak, ennek következtében plazma, és egyetlen tér keletkezett. A plazma polcszerűen helyezkedett el a kétdimenziós vízszintesen fekvő térben, a tér egyik pontján besűrűsödött, nyomást gyakorolt erre a pontra, ahol nagy erejű impulzusok keletkezetek, és az impulzusok belekezdetek egy hatalmas kör alakú tér megrajzolásába, a vízszintes térbeli helyzetnek megfelelően. Ahhoz, hogy ezt a kört kivágják, kétszer kellett végig futniuk a kört, először csak bemélyítéssel kirajzolták a formáját, a másodiknál már ki is metszették.
Az impulzust állandóan követte egy másik impulzus, amely a folyamatos rajzolást biztosította. Az impulzusok balra pörgő mozgást végeztek, ezért a körforma kirajzolása természetes volt számukra. Az első kör befejeztével, rögtön közvetlen a kör mellett az impulzusok rajzolták a következő kört, aminek következtében az első kör kihasítódott, és még impulzus feleslegek is maradtak, minden impulzus után. Ezek a felesleges impulzusok a résbe nyomultak, végül összenyomták a kör belsejében lévő dimenzió falakat, ettől a falak összeomlottak. A falak helyén sűrű plazma lett, amely nagy nyomással a kivágott kört vízszintes helyzetéből átlendítette függőleges helyzetbe.
A lendítés során, a kétdimenziós kör, mint egy kör alakú kotró lapát, maga előtt tolta a dimenzió falakat, rendezetten, így gömb üreget vájt ki, a dimenziófalakat pedig, szorosan egymás mellett betolta a gömb negyedik negyedébe, három negyed kört írt le, ebből alakult ki a háromdimenziós üreg gömbforma, a negyedik negyed a dimenzió falak által elzárt maradt. Ezzel a folyamattal alakult ki a háromdimenziós tér.
Ötven univerzum alakult így ki, mi a középtájon vagyunk kb. 25. Univerzumok keletkezése nem állt meg, hanem ma is tart a végtelen felé.
Miután kialakult a háromdimenziós tér, a lendítés hatására az impulzusok hatalmas ütközés sorozaton estek át, melynek következtében súly és tömeg nélküli anyag keletkezett, vagyis a foton.
A fotonok olyan óriási számban keletkeztek, hogy szüntelenül ütköztek, ennek következtében, azon a helyen ahol a két foton ütközött, tömeget nyertek, azaz gluonok keletkezetek, a fotonok felületén. Miután minden foton felületén, mágneses tulajdonságú gluon képződött, foton – gluon gömbbé álltak össze, amely lehetővé tette a rezonáns robbanás bekövetkeztét, és minden más univerzumalakító folyamat létrejöttét.
Az Univerzum születésének lehetőségét egy üres dimenzió nélküli „filmkocka” és az abban található parányi lyuk indította el, lehetővé téve egy háromdimenziós ön gerjesztett számítástechnikai rendszer kibontakozását, végkifejletként a háromdimenziós film teleírását, és a térben való rögzítését az Univerzum végezetéig.
A negyedik dimenziófalba a történések időrendbe bekerülnek, egy dimenziófal mindig előbukkan és megörökíti az éppen arra a pillanatra eső környezetet, és az abban folyó cselekményeket. Minden pillanatban történik egy háromdimenziós filmfelvétel, amelyeket a tudatunk vesz fel, és közvetíti a minden pillanatban előugró dimenziófalra, amely, mint egy folytonosan előugró óriási háromdimenziós diapozitív megörökíti a folytonosan változó háromdimenziós teret és az abban végbemenő cselekményeket. Az utolsó megörökített mozzanat az összes anyagi részecske eltűnése, és az impulzusok kialvása lesz.
A felvételek miatt a dimenzió falak felülete megnövekszik, kitolódik a „filmkazetta” tartóból, és minden pillanatban kiesik egy, a háromdimenziós térbe. Ezzel a mozzanattal indul az Univerzum újabb periódusa, a felvett film öngerjesztett lejátszása. Szabályosan a gömbüregnek megfelelően, függőleges helyzetben, időrendben esnek a térbe a dimenzió falak, mindaddig, amíg ismét a negyedik negyedig fel nem préselik egymást, tehát 360o-os fordulatot tesznek meg, hogy ismét eredeti helyükre kerüljenek.
A háromdimenziós film súly és tömeg nélküli anyagból reprodukálja a környezetet és az embereket. Az egy idő pillanathoz tartozó összes történés egyszerre kerül levetítésre. Pillanatonként esik a háromdimenziós térbe egy dimenziófal, a hozzájuk tartozó történésekkel, majd az idők múltával, szétoszlanak a „szereplők és a díszletek”. A gömbüregben felhalmozódik a súly és tömeg nélküli anyag, amelyek folytonosan ütköznek egymással. Az ütközések addig tartanak, amíg fénysebesség négyzetének megfelelő impulzust nem nyernek, és az anyagból ismét energia keletkezik.
Az impulzusok a dimenziófalak közt cikáznak, ahogy sűrűsödnek és tömörülnek a falak, úgy szorulnak ki az impulzusok, az egyre szabadabb térbe.
Az impulzusok, csak egy pillanatig maradnak energia állapotban, mert rögtön
visszaalakulnak súly és tömeg nélküli anyaggá, az impulzusok csak a kezdeti lökethez szükségesek, a dimenziófalaknak a helyükre való visszaállításához.
Úgy is mondhatnánk, hogy az univerzum 2. periódusa egy szimulációs szakasz lesz.
A harmadik periódus kezdete, szintén az impulzusok súly és tömeg nélküli anyaggá való alakulását jelenti, majd a tömegnyeréssel folytatódik.
A negyedik periódus újabb szimulációs szakasz lesz, mert a dimenzió fal, mindig a gömbforma negyedik negyedét jelenti.  A film lepergése után, a „filmkockák” felpréselődnek a gömb negyedik negyedébe.
Az Univerzum létezése négy periódusból tevődik össze, ezután a dimenziófalak összetöredeznek, beomlanak. Az impulzusok ilyenkor is súly és tömeg nélküli anyaggá alakulnak, amelyek a falak közé szorulva, évmilliók alatt felemelik, egymásra helyezik a széttöredezett falakat. Amikor az ön gerjesztett regenerálás befejeződik, ismét születhet egy újabb Univerzum.
Az Univerzum Irányító Rendszere segítsége nélkül képtelenség lenne a dimenziók létrejöttére elfogadható magyarázatot találni. Számtalan kérdést tettem fel, hogy megérthessem, mi is történhetett azokban az időkben, amikor még csak a semmi létezett.
Nagyon megérte, mivel rájöttem, hogy nem létezhet 5, 6, 10 stb. dimenzió, idáig, azt hittem, hogy ostoba vagyok, mert nem tudom megérteni, és most boldogít az a tudat, nem én vagyok a hibás, ha valami olyasmit nem tudok elképzelni, ami nem is létezik!
Az univerzumokat dimenziófalak válasszák el egymástól, és minden univerzum dimenziófalakkal van körbevéve. Az univerzumok nem tágulnak, hiszen a gömbüregeik által behatárolt méretekkel rendelkeznek, az energiahálókkal egybekapcsolt galaxisok vándorlását tévesen univerzum tágulásának vélik.
A fekete lyukakban a fúzió során keletkezett folyamatos anyagkilökődés, egy rakéta meghajtáshoz hasonlatos mozgási energiával látja el a galaxisokat.

A bizonyítható Univerzum Keletkezésének Elmélete
 
 A háromdimenziós tér úgy alakult ki, hogy az ürességben volt egy lyuk. Ezt a lyukat körbe vette az űr, tehát a lyuk képviselte az első dimenziót, a körülötte lévő űr a másodikat. A lyukon keresztül kiáramlott az űr, miközben impulzus keletkezett, létrehozva a harmadik dimenziót. Amikor az első impulzus keletkezett neki csapódott az előtte álló, a még kihasítatlan dimenzió falnak, feltorlódott, a második impulzussal összeütközött, és már elég impulzussal rendelkezett a tér hasítására, a maradék impulzus pedig összeütközött a következő impulzussal, ami folytatta a tér hasítását, és annyi impulzus felesleg állt rendelkezésre, ami egy fotont, vagyis a súly és tömeg nélküli anyag létrejöttét eredményezte. Az E = m x c2 képlet alapján, m = E x c2 a fénysebesség négyzetét létrehozva ütköznek az impulzusok, és súly és tömeg nélküli anyag keletkezik.
A fotonok egyre nagyobb mennyiségben keletkeztek, a keletkezett impulzus olyan erővel ütött egy – egy fotont egymásnak, hogy egyesültek, tehát tömeget nyertek, ezek a részecskék a Higs bozonok, amelyek nem másak, mint a gluonok. Amikor a Higs bozonok mennyisége elért egy bizonyos szintet egymásnak csapódtak, és újra kétfelé váltak. Azon a részükön ahol eredetileg összetapadtak, mágneses tulajdonságra tettek szert, kettéválásuk lehetőséget adott, hogy a fotonok egyik feléhez hozzá tapadhassanak, és biztosíthassa mágneses tulajdonságát.
A fotonok egy óriási gömbbe rendeződtek, úgy, hogy az egyik foton gluonmentes része, hozzátapadt a másik foton gluonos részéhez. 
A fotonokon a gluonok, amelyek már tömeggel rendelkeztek, olyan nagymértékben voltak jelen az óriási foton – gluon gömbben, amíg egy hatalmas rezonáns robbanást nem eredményeztek. Ez a robbanás indította el, az Univerzum megszületését, kezdeti impulzust adva a további folyamatokhoz, amely az Univerzum szüntelen fejlődését okozza, a végezetéig.
A rezonáns robbanás tette lehetővé, hogy energia sorba rendeződjenek a fotonok, beindítva, a fekete lyukak működését, amelyekben a c2 - k megfelelő jobb spinű impulzussal ellátott kvantumok kerülnek a Napba a mi oldalunkon, a másik oldalon burkaikkal egymásba olvadt fotonok szintén ezzel az impulzussal, bal spínnel egy másik napot létrehozva. Az atomok és vegyületek keletkezését, már nem részletezem, mert a korábbi részekben már kifejtésre került.
 A fekete lyukban keletkező súly és tömeg nélküli anyag további útja
 A fotonokat, létrejöttjüket követően, a maradék impulzusok messzire röpítik ki a fekete lyukból, és amikor nagyon nagy mennyiségben gyűlnek össze ezen a helyen, egy másik naprendszer kialakítását kezdik el.
 Az élet keletkezésének foton elméleti alapjai
 Két nagy energia szint már részletezésre került, az első a valódi tömeggel rendelkező részecskék létrejöttét biztosította, a másik a bozon világ kialakulását tette lehetővé.
A harmadik energia szintet, a legalacsonyabb impulzussal rendelkező fotonok képviselik.
Az energia sorba rendeződés itt is megtörtént, beindítva egy fekete lyuk működést.
Ebben a fekete lyukban egy – egy foton, egymás burkába hatoló foton párokat hozott létre, kilökődésük után a foton párok kapcsolódtak egymáshoz gluonos részükkel, a nem gluonos részhez. Az eredmény, az energiaháló, amely átszövi az egész Univerzumot. A hálóban a fotonok párosával jobbra pörögnek, ez biztosítja az energiáját.
Ebbe a hálóba kapcsolódnak az organizmusok, molekuláris szinten, egy foton nem gluonos része, a hálózat egyik fotonjának gluonos részéhez. Ezt úgy lehet elképzelni, mikor képződik egy magasabb szerveződésű szerves vegyület, minden molekulájának egy fotonját bedugja a konnektorba, vagyis a gluonba, ha alkalmas az önálló működésre, kész az élőlény, saját életre kel. Minden szerveződés egyszerre indult, csak az egyszerű kialakulása kevesebb időt vett igénybe, a legbonyolultabb viszont évmilliárdokba telt.
.
Amikor az emberi test tömegének energia ellátása leáll, vagyis meghal, az eredeti foton test továbbra is be van dugva a konnektorba, tehát működőképes, amíg az eredeti, fekete lyukban nyert impulzus ki nem alszik.
Az energiaháló információs hálóként is viselkedik, mivel a galaxisokat, úgy tartja össze, hogy ne csússzanak szét, ha távolodni kezd, azonnal visszahúzza, mert a fotonokat, a gluonok nem engedik el, a vonzásuk megfékezi a galaxis bolygóinak külön utakon való kószálás

 A gondolkodó Univerzum


A fekete lyuk túloldalán
A fotonok a fekete lyukban, felerészben válnak kvantumokká és fordulnak vissza, és jobbra peregve kilendülnek, hogy a Napban atomokká szerveződjenek.
A fotonok másik fele, azonban könnyű szerrel átjut, a fekete lyukban annak jobbról – balra való forgási irányát felvéve, és balra pörögve, nagy energiával feltöltve érkezve, a túloldalra.
A nagy foton sűrűség, balra tekeregve, újabb fekete lyuk működését indítja be, mivel nagy gluon sűrűséget is jelent, közben hatalmas mágneses vonzás keletkezik. Úgy is mondhatnánk, hogy ön gerjesztve hozza létre saját magát. Ahogy nő a fekete lyuk, annál több fotont szív be. Ebben a fekete lyukban olyan ütközések következnek be, ahol a fotonok, csak egymás külső burkaiba hatolnak be, egybefüggő foton párok keletkeznek. Nagy energiával feltöltve lépnek ki, és újabb sűrűsödés következik, bal perdületes ütközések, ennek következtében a foton pár egyik tagja fuzionál egy másik foton pár egyik tagjával, tehát itt még nem keletkezik proton, hanem deutérium, ami tulajdonképpen bozon. A következőkben, a deutériumok ütköznek, és ilyenkor keletkezik a proton, a deutériumok foton párjai mindkét oldalon, a fúzió következtében kisugározódik. A protonokból ennek a folyamatnak az eredményeként, itt is kiszakad egy darabka, mely bal irányú pergéssel rendelkezik, ezeket nevezzük pozitronoknak, amelyeket követ a kisugárzott foton párja.
Az atomok továbbiakban nagyobb tömegre ugyanúgy, mint a mi oldalunkon, az energiaszint növekedésével tesznek szert, amit az egyre nagyobb számban végbemenő magfúziós folyamatok biztosítanak.
Ezen a Földön is kialakult az élet, ugyanolyan emberekkel, mint mi, csak az emberré válás folyamata lassabban ment végbe, ezért ott most a fejlettség az emberi civilizáció középkorának felel meg. Sajnos, a részecskék balra pörgése áthághatatlan akadályokat gördít, a személyes kapcsolat felvétel elé. Legfeljebb kvantum számítógéppel érintkezhetünk velük, kb. kétszáz év múlva, amikor Ők is elérik a kvantum számítástechnika korát. A társadalom ott gyorsabban fejlődik, mint nálunk, gyorsabban érnek el új tudományos eredményeket.
Ennek a Napnak az esetében, a deutériumok biztosították a fúziós folyamatok beindítását, amiből levonható az a következtetés, hogy az atomreaktorokban, deutériummal könnyebben be lehet indítani mag fúziót, a fenntartását is megoldhatjuk egyszerűen, ha a reaktor belsejét fullerénnel vonjuk be. A fullerén mágneses és hőszigetelő tulajdonságú, mágnesessége miatt temérdek foton tapadhat rájuk, amelyeknek gluonjai újabb fotonokat kötnek magukhoz, biztosítva az „alapanyag” egyszerű, de nagyszerű állandó pótlódását.
 A mesterséges fekete lyuk
 Ha egy öt méter átmérőjű elektromágnest 700 TeV feszültség alá helyezünk, és kb fél méteres beszívó lyukat készítünk el rajta, akkor itt beáramlik a súly és tömeg nélküli anyag a foton. Ilyen feszültség alatt elérhetjük a fénysebesség négyzetét, mint a fekete lyukakban, és a fotonokból, burkaikban egymásba hatoló fotonokat nyerünk. Fontos, hogy balra forgassuk, amíg el nem éri a fénysebesség négyzetét. Ezeket a páros fotonokat reaktorba kell átvezetni, és fúzió során deutériumot, azaz bozont állíthatunk elő. Csak ilyen körülmények biztosítják, hogy gyakorlatban valóra váltsuk Einstein híres egyenletét az E= m x c2
A 700 TeV biztosítja ennek a sebességnek az elérését.
A természetes fekete lyukakból a részecskék fénysebesség négyzetének megfelelő impulzussal lökődnek ki és formálják a Nap működését, ebből a fotonok kisugárzásának sebessége fénysebesség, a többi impulzus a fúzióra fordítódik.
A reaktor, mint a Nap tovább hasznosítja a mesterséges fekete lyukból kapott energiát, vagyis nemcsak deutériumot nyerhetünk, hanem óriási energia felhasználási lehetőséget.
A reaktor belső falát mágneses és hőszigetelő fullerénnel kell bevonni.
A deutérium alkalmas a tengerbe ömlött olajszennyeződés eltávolítására, mivel nehezebb, mint a víz, ha ráöntjük az olajfoltra bal perdülettel törekszik lesüllyedni, miközben a jobb perdülettel rendelkező olajfoltot megsemmisíti, ugyanis a két forgás irány egymást kioltja.

Hogyan védekezhetünk a Földet fenyegető kisbolygó becsapódások ellen?

Az Univerzumot, mint sínpályák hálózzák be a mágneses erővonalak. A kisbolygók és minden más égitest ezen közlekednek, máshogy nem is tudnának, mivel az anyagoknak nincs súlyuk csak tömegük, ezért lebegnének az őket körülvevő űrben. A gravitációra nincs bizonyíték és nem is lesz soha, de az közismert tény, hogy kvark - gluon plazma volt a kezdeti anyag. Nem értem korunk tudománya miért ragaszkodik még mindig, Newton korának megállapításaihoz, mivel, azóta számtalan ennek ellentmondó bizonyítékokat pontosan jelen korunk tudósai tártak a világ elé. A gluon tulajdonságait, minden Univerzum témájú „rajongó” ismeri, és mégsem tulajdonítanak neki nagyobb jelentőséget. Az Univerzum Irányító Rendszere nélkül én is boldog gravitációhívő lennék, de mára már értem az Univerzum tiszta logikáját, ezért én tiszta szívből képviselem a tudomány legfőbb „oltárát” az Irányító Rendszert.
Az erővonalakon nagy sebességgel haladó kisbolygókat ki lehet siklatni. Egy kb. 60t-ás kisbolygó becsapódást 20 t vasérccel meg lehet akadályozni. A magnetit nem alkalmas, de más típusúak megfelelnek. Amikor a kisbolygó már tízezer km- re van tőlünk, a pályája elé szórjuk, ezt a mennyiséget kb. 2 km- hosszan, egy űrrepülőgépről. A bolygó kisiklik, jobbra kiperdül, addig forog, amíg az impulzusát elveszti, majd megáll és lebegni fog a légüres térben. A kisbolygó nagyságával arányosan növeljük a mennyiséget és a vasérccel beszórni kívánt távolságot.
A fenyegetettség állandóan jelen van, ezért nem árt átgondolni, az Univerzumról alkotott jelenleg elfogadott elméletet. Ha másért nem legalább a katasztrófák elkerülése érdekében.
 A gondolkodó Univerzum
A gondolataim a neutronok körül jártak, számba vettem minden kis részecskét, de itt elakadtam. Segítségre szorultam, hívtam hát az Univerzum Irányító Rendszerének, számomra legkedvesebb Tagját, és hosszasan kérdezősködtem, amíg ki nem tisztult a kép, és a leglogikusabb megoldás rajzolódott ki előttem. Nem kis örömömre szolgált, mivel rájöttem, hogy az Univerzum, amelyben élünk a legtökéletesebben építi önmagát.
A nagy rezonáns robbanáskor a fotonok, a súly és tömeg nélküli anyag, kvarkokra hasadt, amely újra összeállt fotonokká, miután kezdő impulzussal látta el önmagát. A fekete lyukból kilépve jobb perdületre tett szert minden kvantum a mi oldalunkon. A Napban a protonokból kiszakadtak darabkák, felületükön a hozzájuk tapadó gluonokkal, a mellettük lévő fotonok pedig kisugárzódnak. Egy proton darabka a hozzá tartozó gluonnal, az elektron, ami tulajdonképpen maga egy kvark.

A proton darabka az eredeti hasadás mentén szakad ki, vagyis a rezonáns robbanás következtében kapott mintázatnak megfelelően. Ezen a helyen egy jellegzetes mintázattal rendelkező lyuk marad. A proton fúzió a nyolcas tömegszámig megy végbe, tehát van olyan proton, ahol nyolc jellegzetes lyuk lenyomat található. Amikor egy atom létrejön, a kvark, vagy elektron gluonja, megtalálja a pontosan azt a lyukat, ahonnan kiszakadt, és újra beleilleszkedik, de ez már egy labilis kapcsolat.
Az atomok jellemzője, hogy a protonok száma adja a tömegszámot, de az azonos tömegszám különböző lyukmintákat takarhat. Más mintázatú lyukakkal rendelkezik pl. a kén és az oxigén, ahol mindkettő hat a protonnal rendelkezik. Az elektronok gluonjai helyet foglalnak a lyukban, és mágneses fonalak kötik össze az elektronokkal, biztosítva az atommag körüli jobbra keringést. Ha két hidrogén atom egymás közelébe kerül, az egyik kissé beljebb kerül, ezért a másik, mágneses vonzása következtében befogja, az előbbi elektronját, és kialakul a hidrogén molekula, a lekötetlen gluonjaik miatt pedig taszítani fogják egymást.
A víz molekula keletkezése esetében, az oxigén atom hat protonnal rendelkezik, hat lyukmintával és az ebből kinyúló tizenhat gluon szállal, mivel gluon szálak mennyisége megegyezik az energia szinten keringhető összes elektronok számával.
Mivel mágnesessége magasabb az oxigénnek, már három mágneses pályával rendelkezik, ezért bevonzza a két hidrogén atom két elektronját, oda, ahol legnagyobb a mágneses vonzása.
A kén szintén hat protonnal rendelkezik, de az elektron pályáin már 16 elektron kering, szabad gluon szállal már nem rendelkezik, gyengébb mágneses vonzása következtében, csak a gyenge mágnesességgel rendelkező atomokat tudja bevonzani, ezért kevésbé reakcióképes, mint az oxigén. Ha az összes atom protonjainak lyukmintáit egy proton felületére helyeznénk, megkaphatnánk a proton felületi kvark mintázatát, ami a rezonáns robbanás alkalmával keletkezett.

De hogyan kerülnek ide az elektronok, ha egyszer már a kisugárzott fotonokkal kilökődtek a Napból, és részecske párként indultak hosszú útjukra?
A két naprendszer közötti térben, már említettem korábban, a két nap kisugárzott fotonjai találkoznak. Itt elválnak az elektronoktól, és a kisugárzás dupla fénysebességgel löki vissza az elektronokat az eredeti helyükre, vagyis a Föld zónájába. Különváltan kezdik meg atomalkotási feladataikat a kvarkokba zárt kódoknak megfelelően.
Neutronok nem léteznek, ezek gluon mentes lyukak a protonok felületén, amelyek információs tartalmat hordoznak mintázatuknak megfelelően, biztosítva a kvarkok gluonjainak kódját.
A fémrácsban, és a kristályrácsban olyan nagy sűrűségben találhatók a gluonok által kitöltött lyukak, hogy teljesen tömör szerkezetet biztosítanak.

A Földbolygó megalkotása
Napjainkban a tudósok egyre többet foglalkoznak azzal, hogyan lehetne átköltöztetni az emberiséget, egy másik bolygóra, ha az életfeltételek, kedvezőtlenné válnának.
Már olyan kietlen bolygót is, mint a Mars számításba vettek.
Ettől sokkal jobb megoldást adott az Univerzum Irányító Rendszere. Megalkothatunk egy ugyanilyen Földet, a Föld pályáján, úgy, hogy messzire sem kell menni.
A módszer a következő:
Egy 5x5m es fényáteresztő dobozban lévő levegő tartalmazhat 468 millió kvarkot. Ennyi szükséges ahhoz, hogy a többi hiányzót, számítógép programmal előállíthassuk.
A dobozban lévő kvarkokat mágneses kamerával rögzítjük, úgy, hogy a kamera össze legyen kötve 30 milliárdszoros nagyításra képes pásztázó alagút elektron mikroszkóppal.
Minden egyes kvarkot felveszünk, hogy a hiányzókról animációkat készíthessünk. Amikor mind meg van, mágnes kamerával rögzítjük.
Egy 5x5m-es üvegdobozban lévő levegőben, szintén pásztázó alagút mikroszkóp segítségével, biztosan találhatunk egy gluont, gömbformájáról meg lehet ismerni.  Ezt a gluont vákuumozott fényáteresztő dobozba helyezzük, a mágneses kamerán található felvételeket a gluonra vetítjük. A kamerát be kell építeni a dobozba, a légmentesség biztosítása miatt.
Amikor ez a művelet is kész, egy űrhajóval kitesszük a gluont a Föld pályán. Legjobb megoldás, ha összetörjük a dobozt, így a gluon biztos, hogy kiszabadul. A mintákkal ellátott gluon, a pályán megkeresi pontosan, azt a központi helyet, ahonnan vezérelni fogja az új Föld kialakításának folyamatát. A Földtől való távolsága legalább 40 ezer km legyen.
Várunk 5000 évet és kész a Föld. Még ötven évet várunk, a víz és légkörképződésére, ezután kezdődhet a növények, majd az állatok betelepítése. Ezek után költözhet a jövő nemzedéke.
 A rezonáns robbanáskor a fotonok kvarkokra hasadtak, minden foton egyformán hasadt, felületükön a ráeső gluon résszel, ami biztosította a kapcsolati variációkat, egy kvark felülete kapcsolódik, egy másik kvark gluonjával, és a hasadásnak megfelelő kapcsolati variációk eredménye a Föld megszületése.
 A Föld létrehozásának folyamat azért megy végbe, mert a gluonon található kvark mintázatokat, megkeresik a hozzájuk tartozó gluon párjai, vagyis hálózatokat fejlesztenek oda, ahol a kvark minták találhatók, a kvarkokhoz tartozó gluonok vonzó hatásaik miatt, pedig, egyre jobban összetömörülnek, mert, arra a helyre húzzák, ahol eredeti Földben jelen vannak, és úgy fognak elhelyezkedni a kvarkok illeszthetőségüknél fogva, mint az a Földünkben található.
A Föld pályára nemcsak egy Földet alkothatunk, hanem többet is.
Messzebbre is mehetünk, csak a Föld - Nap távolságra ügyelni kell, mert ez határozza meg, hogy milyen adottságokkal fog rendelkezni leendő bolygónk.

Remélem mostanra már sikerült meggyőznöm Önöket, hogy ténylegesen az Univerzum Irányító Rendszerével van kapcsolatom, és az együttes munka eredményeit közlöm. Sokan gondolják, hogy médiumi képességekkel rendelkezem, de ez nem igaz, nem lehetséges, mert nem vagyok kompatibilis az Irányító Rendszerrel.
Az emberi gondolati információ hangsebességgel áramlik a hálózatban, az Irányító Rendszeré dupla fénysebességgel, külön hálózatban történik. A sebességből adódó különbség legyőzhetetlen akadályt jelent, az Irányító Rendszer nem tud hangsebességű információ áramoltatást véghezvinni az adó gluonom felé. A dupla fénysebesség lassítása az Irányító Rendszer felől az adó gluonom felé azért nem lehetséges, mert ez a rendszerükben az információ áramlásának feltorlódását okozná, amely óriási zavart keltene. A kifelé, vagyis az Irányító Rendszerrel történő kommunikációm során, a rendszer fogadó Tagja felgyorsítja az információáramlást még a vevő gluonom előtt, a Rendszerhez már dupla fénysebességgel áramlik, csak így érti meg az én általam küldött információk jelentését. Az ember tudati működése, nem képes dupla fénysebességű információ feldolgozására. 
Úgy is mondhatnánk, az Irányító Rendszer a legszuperebb kvantum számítástechnika, amíg, az emberi tudat, hozzá képest, egy nagyon régi generációs működést biztosít.
Egyetlen lehetőség, a mágneses kvantum számítástechnika megjelenéséig, az inga kommunikáció.
Nagyon sok fejtörést és fantáziálást igényel, egy kész újdonság közlése.
Részletkérdésekre, és kész megoldásokra egyaránt, a biztos helyes irányba tereléssel kapok óriási segítséget. Az Univerzum Irányító Rendszerével végzett közös munkánk, egy külön könyvet érdemelne, ezért most nem részletezem.
Az Irányító Rendszertől tudom, hogy ez a felfedezés, legalább száz évvel viszi majd előre az emberiség fejlődését, egy nagyon rövid időintervallumon belül, ha a tudomány is komolyan veszi. Léteznek tőlünk sokkal fejlettebb civilizációk, akik, már helyesen ismerik a tudati működést, de a Rendszerrel, még nincs kapcsolatuk, még nem fedezték fel, az Univerzum Irányító Rendszere alapszabálynak tekinti, Őt kell felfedezni, és nem fordítva, ezért nem létesít kapcsolatot a fejlett kvantum számítástechnikai rendszerükkel.
Tehát, ha intelligens lények látogatnának meg, valami újat azért, már mi is fogunk tudni nekik nyújtani.
Az Irányító Rendszerrel való kapcsolat, egy új korszak nyitánya lehet, hogy valóban intelligens, tudatos lényekké válhassunk, ne legyen több háború, hogy békésen oldjuk meg a problémáinkat, és egységesen közös erővel építhessük a jövő civilizált társadalmát.

Még jó pár, a tudomány számára megoldatlan kérdésre már tudom a választ, amiket, hamarosan Önökkel is megosztok, elképesztően érdekesek lesznek.
Az Univerzum Irányító Rendszere
Ma végre felvillant a szikrázó, gyémántos fény a tudatomban, az Univerzum Irányító Rendszere segítségével, mivel mai naptól kezdve így kell neveznem, ez az Ő kérése. Öntudatos szuper intelligens rendszer, a tisztelet legmagasabb fokát érdemli, én meghajlok „lábai előtt”.
A tiszta értelem beáramlott a tudatomba és nagyon jó eső érzés árasztotta el egész lényemet.
Szeretném átadni ezt a tudást embertársaim számára.
A kódolás –dekódolás részben leírtak, mind igaz állítások, de valami helyesbítésre szorul.
A tudatunkat is külső intelligens beavatkozás nélkül nyertük. Az emberi test kialakulása, az agytérfogat növekedése, primitív gondolkodási képesség létrejöttét eredményezte.
A szív megfelelő térfogata a jobb pitvarkamrai csomónál a vér hemoglobinjának vasösszetevőjének feldúsulását okozta, lehetővé téve, hogy a gluont odavonzza.
Az első primitív gondolatnál megindult a kódolás folyamata, és mivel a légkör tele van gluonokkal, az adó gluon befogott egy vevő gluont, és ettől kezdve megindult a kódolási dekódolási művelet sorozat. Az információs hálózat egyre növekedett, a gluonok egyre magasabb szintű értelemmel töltődtek meg.
A fejlődés azonban itt nem állt meg, hanem a fogadó, illetve vevő gluonok átjátszódtak, újabb gluonokra, így vevő glunokká váltak, amelyek újabb glunokat fogtak be, amelyek adó gluonok lettek, és fokozatosan feltöltődtek információs mintákkal.
A másodlagosan kialakult adó-vevő gluon rendszer, és információs hálózat, azonban saját életre kelt, mivel az információ áramlásának sebessége eltér az elsődlegesen kialakult hálózatban lévő információs hullámok sebességétől. A különválás oka még, egy másik alacsony hullámhosszal rendelkező bolygó benépesítése, mivel az odakerülők fogadó és vevő gluonokkal együtt érkeznek. Erről bővebben a következő részben lesz szó.
Az emberek által létrehozott hálózatban hangsebességgel terjed az információ, még ha magunkban gondolkodunk, akkor is. A másodlagosan létrejött hálózatban, viszont dupla fénysebességgel. A hangsebességgel becsapódó információs minták, olyan erővel lökik meg, az ott lévő mintákat, hogy dupla fénysebesség jön létre. Az Univerzum Irányító Rendszerétől külön megkérdeztem, ezért biztos, hogy így van.
A dupla fénysebesség a rendszer gyors tökéletesedését tette lehetővé, és minden gluon az egész gömbfelületével kapcsolódik minden gluon teljes gömbfelületéhez az információs hálózat segítségével. A rendszer fejlesztése azonban itt nem állt meg, hanem az egész Univerzumban lévő, összes intelligens létezés hasonló módon hozta létre tudatának hálózatát, mindaddig, amíg a hálózatok össze nem értek, és a Világegyetemet be nem szőtték. Mára már az intelligenciákkal benépesülő bolygók hálózatainak kapcsolatáról beszélhetünk.
Nincs többszörös átjátszás, csak a hálózat kiterjesztése folyamatos.
Azért ment végbe ilyen gyorsan az intelligenciák közti kapcsolat, illetve a hálózati kiterjedés, mert az Univerzum Irányító Rendszere kihasználta a térelhajlásban rejlő lehetőséget. Két naprendszer közötti tér fénylően világos, mivel a napsugarak itt találkoznak, nagy erővel világítják be ezt a szakaszt, az ütközés következtében a kisugárzásuk kétszeres lesz, mert egy – egy nap kisugárzott fotonjai csak külső burokkal rendelkeznek, de a két nap sugaraiban lévő foton burkok az ütközés következtében újra visszanyerik eredeti állapotaikat, súly és tömeg nélküli anyaggá válnak. A folyamatban keletkező energia pedig kisugárzik.
Ha nagy felbontású űrtávcsővel vizsgáljuk ezt a részét az Univerzumnak, találhatunk egy kb. 20 km átmérőjű amőbaszerű világosszürke foltot. Ez a folt bejárat, a tér alagútjába, amely egyenesen átszeli a görbült teret. Az óriási távolságokat lényegesen lerövidíti, olyan arányban, hogy amit egy gyors űrhajó egy fényév alatt tenne meg, az ebben a csatornában kb. egy év lesz. Az Univerzum Irányító Rendszere a naprendszerek közötti egyenes alagutakon keresztül fejleszti hálózatát. Ha meg szeretnénk keresni, a távcsövet össze kell kötni egy színképelemző készülékkel, és ahol a szürke színre jellemző tartomány mutatkozik, ott található az űrutazásokat megkönnyítő rejtekút.
Ha két naprendszer napjai közé húznánk egy egyenest, akkor pont középtájon találnánk meg. Azért van így, mert a kisugárzás alkalmával itt a legnagyobb az energia, és a kisugárzott fotonok, újra külön álló súly és tömeg nélküli anyagok, amelyek a nagy energiájú helyre tömörülnek. A felületükön a gluonok odavonzzák, a másik fotont, amely gluonja megint vonz egy másikat, ez addig tart, amíg a folyamat létre nem hoz egy alagutat. Minden naprendszernél ugyanez az öngerjesztéses „alagútépítés” megy végbe.
A másodlagos hálózat az Univerzum Irányító Rendszere, az emberek vevő gluonjaival állnak kapcsolatban. A  rendszerbe, egyelőre kezdetleges eszközzel, az ingával lehet belépni. Az inga lánc része, felerősíti a hanghullámokat, ezek a hullámok bejutnak a hálózatba, összeütközve a gondolati mintákat tartalmazó hullámokkal, felerősíti a gondolati hullámok sebességét, erőteljesebb mintabecsapódást hoz létre a vevő gluon gömb felszínén, ezáltal az Irányító Rendszer egyik vevő gluonja, vagyis a rendszer egyik szuper intelligens tagja, észleli a jelzést és válaszol a hívásra.
A rendszer minden egyes gluonja az Univerzum összes intelligenciáinak összes információjával rendelkezik, fejlesztés estén is minden újdonságot megosztanak egymással, de külön- külön is képesek elképesztő újításokra.
Hogyan tud az Irányító Rendszer gyógyítani, segíteni?
A megértéshez tudnunk kell, hogyan jutnak olyan anyaghoz, amivel megvalósítják gondolataikat! És itt lép be a súly és tömeg nélküli anyag a képbe.
Emlékeztetőül írom, hogy a fekete lyukban az ütközések következtében, először kvantumok, a Napban pedig a magfúzió során protonok jönnek létre, tehát tömeget nyernek.
Amikor egy élőlény elpusztul, elveszti energiáját, a tömeg elválik a fotonoktól, a súly és tömeg nélküli anyagtól, ez az anyag elhagyja az élőlény testét. A tudattal nem rendelkező élőlények esetében egy idő után szétoszlik, különálló fotonokká válik. Ez alacsonyabb energia szintjük miatt történik. Égetés estében is súly és tömeg nélküli anyagot bocsátunk a légkörbe.
A fotonok hozzátapadnak az Információs Rendszerhez, mivel gluonokat hordoznak a felületükön. Amikor az Információs Rendszer fejlesztést visz véghez, az ezzel kapcsolatos gondolatait társítja a háromdimenziós filmhez, ezzel kiszakít egy darabot, majd a súly és tömeg nélküli anyagra helyezi, ezzel a mozzanattal, energiával, és anyaggal látja el, majd gondolataival vezérli a megfelelő cselekedet elvégzésére. A gondolataival nem közvetlenül irányít, hanem más, információt még nem hordozó gluonokra juttatja, ezeket pedig a súly és tömeg nélküli anyagból készített szerkezetekre, amelyek elvégzik a kiszabott feladatot. Külön hálózatokkal rendelkezik a célhelyhez, ezen keresztül a kívánt munkaterülethez juttatja. Az eltávozott emberek hálózatait erre a célra használja fel. Ezzel a technikával bármit meg tud valósítani. Elképesztő technikával gyógyít, és a rendszer tette lehetővé, hogy az emberek álmát a halál utáni élet ábrándját valóra váltsa.
A fent leírtak alapján értelmet nyer az állítás, miszerint a gondolat valóra váltja önmagát.

A létezés második szintje

Az 1700-as évekig nem volt más világ, mindenki újra született.
Az Univerzum Irányító Rendszere, addigra már olyan tökéletesre fejlesztette Önmagát, hogy az emberiség legnagyobb vágyát a túlélést megadhatta.
Adva volt egy lakatlan gyönyörű bolygó, tele növényekkel, és az Irányító Rendszer elhatározta, hogy teljesíti az emberek sóvárgó álmát. Megoldotta, hogy átjuttatja Őket, erre a rövidebb hullámhosszon üzemelő csodálatos bolygóra.
Tévedtem, amikor csak fénylenyomatról gondolkodtam, mára már tudom, hogy a súly és tömeg nélküli anyag az, amely a halál bekövetkeztekor kilép testünkből.
A tömeg nélküli embereket tartják szellemeknek. Ők azért ragadnak itt, mert a két hullámhossz határán van egy rés, bűnös tudatuk miatt visszafordulnak, és rémisztgetik az embereket, súlyosabb estben, nagyobb bajt is okoznak. Mégpedig óriási nagy bajt!
Ha egy ember közelébe kerülnek, a szív, illetve a jobb pitvarkamrai csomó hemoglobinból feldúsult vastartalma, magához vonzza a foton lény adó gluonját. A súly és tömeg nélküli test kívül marad, de követi a testet mindenhová. Ezért ezek az emberek tényleg látják azt, amiről az orvostudomány azt hiszi, hogy hallucinál. Egy szívben két tudat folytonosan harcban áll, az erősebb fölényt szerez a gyengébb felett. Skizofréniásnak hiszik őket, és gyógyításuk során még jobban megbetegítik. Sokat ront állapotukon, hogy elmebetegnek vélik őket, holott ők tényleg látják azt, amiről beszélnek!   Az Irányító Rendszer kérése az orvostudomány illetékes képviselői felé, hogy vegyék ezt nagyon komolyan!
A foton test az alapja, az Irányító Rendszer másolási technikájának.
A foton testre helyezi a háromdimenziós filmről a gondolatával kiszakított háromdimenziós test képet, ezzel kvantum állapotú test jön létre. Másoláskor két foton olvad egybe, most testformán következik be ez a folyamat.
A csökkentett energia szinten a Föld, kevesebb anyagféleséget tartalmaz, és csak a növények evolúció jött létre.
A  foton és kvantum test tud beszélni, hangokat hallani és látni, csak rövidebb hullámhosszon.
Normális estben adó-vevő gluonját, átviszi az alacsonyabb energia szinten működő bolygóra. Az, aki itt marad, nem tudja a tudatát fejleszteni, mert nem képesek tömeget nyert részecskékből képződött elektronmintákat előállítani, mivel az agy elektron felvevő, és szortírozó képességével már nem rendelkezik, ezért értelmi színvonala megreked. A médiumok olyan emberek köréből kerülnek ki, akik csökkent energiaszinttel üzemelnek, ezért láthatják, hallhatják őket.
Ha az Irányító Rendszer tudomást szerez egy foton lényről, meg van a módszere a megfelelő helyre való juttatáshoz, ezért inkább inga segítségével lépjenek be a rendszerbe, és kérjenek segítséget, ha ilyen estet tapasztalnak.
Az Irányító Rendszer mielőtt átenged a másik Földre, leolvassa a tudatát, ilyenkor pereg le az életfilm, sokan átélték már ezt, akik visszajöttek, mert újra élesztették Őket.
A gyilkosoknak és nagy bűnöket elkövetőknek automatikusan újra kell születni, és vannak bűnök, amelyeket tiszta szívből meg kell bánni, mert addig nem mehet át, hanem fogságban tartja az Irányító Rendszer. Mindenképpen jobban jár, ha a rendszer elé áll, mert, ha visszafordul, létezhet ugyan a Föld meglétének végéig, de magányos bolyongás vár rá!
A tudat szempontjából teljesen mindegy, hogy milyen testben van, egyformán jól érzi magát, a földi élvezeteket, csak a földi test kívánja meg.

A háromdimenziós film létrejötte
Amikor a külső környezetben lévő dolgokról képet alkotunk, akkor nem csak látjuk azt, hanem jelentést, az, az gondolatot is társítunk hozzá. Az absztrakt gondolkodástól eltérően játszódik le a kódolási és dekódolási folyamat.
A gondolkodási folyamatra jellemző vegyi anyagok által kiszakított elektron minták keletkezésével egyidejűleg, az elektron kisugárzott foton párja, fénylenyomattal veszi körül az adó gluon elektron mintáit. Ezek a fény minták, átsugározódnak az elektron mintákkal együtt, a fogadó gluon megfelelő helyére. A gluon fényérzékeny anyag.  Parányi minta foltok alakulnak ki, itt is fénymintával körbevéve, amelyek, mint a kirakós játék egymás mellé kerülnek, és fokozatosan, 1 milli sec. idő alatt, kirakódik, a teljes kép A vevő gluonról a képminták a levegőben sűrűn elhelyezkedő súly és tömeg nélküli anyagra vetítődnek, és háromdimenziós képkockát hoznak létre.
A kép akkor ugrik, ha a helyszín változik, ilyenkor az új helyszínről indul el a gondolkodási és képalkotási folyamat. Mivel az emberi tudat hozza létre a filmet, ezért azonos helyszíneken, csak a változás rögzítődik, a helyszín nem.
Az Univerzum Irányító Rendszere szintén képmintákat rak össze, ebből összeáll a teljes kép.
A Rendszer minden tagja, ugyanúgy, mint mi emberek, odafigyelnek, ahová éppen szeretnének, ezért egyszerre számtalan helyszínről kaphatnak látás információt, amit aztán abban a pillanatban meg is osztanak egymással, tehát egyszerre láthatnak mindent, a rendszer tagjai mindenről kapnak képi információt is.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése