A kezdetek kezdetén
Volt
egyszer egy mágneses gluon gömb, melynek felültére fotonokat engedtek a
Teremtő Fénylények, még pedig annyit, hogy mágneses rezonanciát
idézzenek elő, a Nagy Bumm talán nem is volt olyan Nagy Bumm!
A rezonancia következtében, a fotonok kvarkokra
hasadtak, de mivel mágneses tulajdonságra tettek szert, a hozzájuk
tapadt, szintén széthasadt gluonok által, rövid időn belül újra fotonokká
álltak össze. Minden egyes foton más-más rezgésszámot vett fel,
különböző energia szintre lépett.
A hasonló energiaszintet képviselő fotonok sorba
rendeződtek, a legelőször sorba álló hamarosan vesztett energiájából,
ezért egy szinttel lejjebb esett, középen meglökve a sorban előtte
állót, majd láncreakció szerűen ez a lökés végig haladt a legelsőig,
amely a megnövekedett energia többletet felvette, ezáltal felugrott a
magasabb energia szintre.
Az elsősorban ezután az utolsó előtti veszített
energiájából, leesve, az alacsonyabb energiaszintre, középen meglökve az
előtte állót, majd megint láncreakció söpört végig a soron, megnövelve a
sorban legelső energiaszintjét, amely megint felugorhatott a magasabb
energiaszintre. Ez a folyamat ismétlődik az egész soron, mindaddig, amíg
az eredeti impulzus ki nem huny. A folyamat az összes energia sorra
érvényes, mint látható 2-2 sor szükséges a körfolyamat fenntartásához.
Ha szemléltetném, egy spirális mozgást mutathatnék be.
De miért is írtam ezt le? A válasz egyszerű: ez lehet a fekete lyukak működési elve.
Bal felé tekeri fel a fotonokat, körkörösen balra
csavarodik, és amikor már eléri a megfelelő sebességet, szívó hatást
fejt ki a többi fotonra, amelyek beáramlanak a fekete lyukba.
A fekete lyuk úgy viselkedik, mint egy részecske gyorsító. Benne a fotonok a nagy mennyisége miatt állandóan ütköznek.
Az ütközések következtében két foton olyan hatalmas
energiával csapódik egymásnak, hogy fuzionálnak. Tehát tömeget nyernek,
kvantumok keletkeznek. De a foton másik oldalához is csapódik egy másik
foton, amely már nem képes egyesülni a kvantummal, csak egymás burkába
hatolva összetapadnak. Az egész folyamat neve: fúzió
A tapadás pillanatától kezdve beszélhetünk a
részecskék kettős tulajdonságáról: hullám is és részecske is. Az ilyen
tulajdonsággal rendelkező részecskéket, ha kettős résen vezetjük át, az
akadály miatt kettéválnak.
A tömeget nyert részecskék foton párjukkal nem
képesek átjutni a fekete lyukon, nem rendelkeznek elég impulzussal, az
ütközések következtében feltorlódnak, majd jobbra peregve
visszafordulnak és kipördülnek a fekete lyukból. Minden harmadik foton
tömeget nyert részecskéhez kapcsolódik.
A részecskék további útja
Miután a részecskék elhagyták a fekete lyukat, nagy
energiával feltöltve, nagy sűrűségben elhelyezkedve, megint egymásba
ütköznek, a tömeget nyert fotonok, vagyis a kvantumok, a kvantumokkal,
meleg magfúzió következik be, létrehozva a protont. Az a foton, amely a
kvantumhoz tapadt, kisugárzik. A proton- proton fúzió eredménye a hélium
atommag keletkezése, tehát két proton jelenti a hélium atommag tömegét.
Ez a folyamat is láncreakciószerűen megy végbe.
További ütközések következtében megnövekedett energiaszint miatt eljuthat a protonfuzionálás egészen a nyolcas tömegszámig.
A különböző energiaszinteknek megfelelően a párok foton tagjaiból különböző sugárzások alakulnak ki.
A nagyobb tömegszám eléréséhez magasabb energia
szintet kell képviselnie a protonoknak, meleg fúzió esetén, először az
alacsonyabb energia igényű folyamatok zajlanak le, a folyamat fűtéséhez
szükséges magfúziós folyamatok egyre nagyobb energiát biztosítanak, a
nagyobb energia igény fedezésére.
A Napban, az összes atom kialakult, beleértve az
oxigént is, a gluonokból kialakult mágneses erővonalak pedig biztosítják
a sűrűség szerinti elrendeződést.
A víz kialakulhatott a Földön, minden összetevője
adva volt, a Napban végbemenő folyamatok lehetővé teszik az atomok
létrejöttét, a gluonok pedig, olyan kapcsolatot tettek lehetővé a víz
molekulán belül, az atomok közt, amely az élet keletkezéséhez
nélkülözhetetlenné vált.
Számomra bebizonyosodott, nem az üstökösök és a kisbolygók szállították a vizet a Földre.
A kisugárzott fotonok bekerülhetnek a fekete lyukba,
át is jutnak rajta, mivel nincs tömegük, energiaszintjük elegendő, hogy
a másik frekvenciára juthassanak.
A nagy Hadronütköztető a CERN, ezért nem fogja
megtalálni soha a Higss bozonokat, mert azok, csak a gluon gömb
felületén található fotonokban voltak jelen.
Ebben az öngerjesztős számítás technikai
rendszerben, nem a fotonok programozása történt, hanem a leglényegesebb a
program szempontjából a részecskék különböző energia szintjei.
Az egymásnak megfelelő energia szintekkel
rendelkező részecskék lépnek kapcsolatba, létrehozva különböző
rendszereket, majd a rendszerek lépnek egymással kölcsönhatásba.
Második leglényegesebb momentum az ön gerjesztett
mágnesességre épülő kapcsolati kölcsönhatásokra épülő rendszerek,
függetlenül attól, hogy élő vagy élettelen az adott rendszer.
Információ, kódolás, dekódolás, a gondolkodás létrejötte
A születés pillanatától kezdve a halálig
folyamatosan tanulunk. A csecsemő a valóságot megtanulja érzékelni, még
nem gondolkodik, információkat gyűjt, és szortíroz. Minden észleléskor
felszabadul egy parányi mennyiségű kémiai anyag, amelyek mindegyike
jellegzetes mintázattal rendelkezik.
A jobb pitvarkamrai csomóban a jelfogó részecske
szerepét két szabad gluon biztosítja, amely súllyal és tömeggel nem
rendelkezik, a „sötét anyag egyféle típusa, amely foton állapotban,
mágneses tulajdonsága révén, vonzza a jeleket magához. A gluon, gömb
alakú felületén, a kémiai anyagok parányi mennyisége, mintázatuknak
megfelelően egymás tetejére tapadnak, mert az azonos mintázat, azonos
sűrűséget is jelent. A minták az információ alapegységei.
Az információ begyűjtése, és megszilárdítása a
mechanikus bevésés folyamatával egyenlő, még nem tekinthető logikus
gondolkodásnak, csak a gondolkodási sémák alapjai. Minél több picinyke
méretű minta rakódik egymás fölé, annál erőteljesebb lesz, ennek a
„fénypecsétnek” a rajzolata. A gömbfelületen, minden irányába
szakadatlanul nyomot hagy a vegyi részecskék rendezett formában történő
áramlata. Ez a folyamat a kódolás.
Amikor beindul a gondolkodás, elektronok áramlanak a
tudathoz, vagyis a gluonok által öngerjesztéses módon létrehozott, nano
méretű „kódoló berendezéshez”. Az elektronok lökéshullámszerűen,
először az agyban ingerületi hullámokat keltenek, a jobb és bal
féltekéből, külön-külön kerülnek, egy-egy gluon kódolóra.
Amikor egy elektron odaér, nagy energiával neki
ütődik a gluonnak ahhoz a részéhez, ahol, a neki megfelelő információs
minta található, ebben a pillanatban, ki is hasítja a részecskéből azt a
mintát, ami információs tartalmának megfelel, tulajdonképpen, az
elektronnak ez a része alakjánál fogva hordozza az információt. Ez a
folyamat a dekódolás.
Az elektron maradék részei, a szétszakadás
következtében, újabb ütközéseken mennek keresztül, és teljesen
öngerjesztéses módon súly és tömeg nélküli anyagot hoznak létre,
amelyből az információs hálózat fejlődik. Ebben a hálózatban áramlanak
az elektronokból kiszakadt minták, amelyek forma gazdagságuk által
biztosíthatják az információ áramlásának zavartalanságát, hiszen
keveredés nem jöhet létre.
A könnyebb érthetőség kedvéért, úgy kell
elképzelni, mint egy gömb alakú „lyukasztó gépet,” amelynek felületén
több milliárdnyi minta található, csak itt nem a gép dolgozik, hanem a
minden irányból folyamatosan becsapódó elektronok biztosítják a
„lyukasztást”.
A két gluonról, kétféle irányba történik az
információ szállítása. A másik frekvencián is kell lennie, valamilyen
mágneses jelfogónak. A levegőben lehet látni, hogy a csatornácskák, kis
gömböcskékkel egyesülnek, ezek lehetnek az elosztó központok. Innét az
információ egyrészt a háromdimenziós film létrehozásához kerülhet,
másrészt oda, ahol az Univerzum földi irányítása történik.
A másik frekvencián található információt vevő
gluon gömb felületére áramlanak az információt hordozó elektronok,
ugyanolyan elrendezésben, mint az információt adó gluonon voltak,
mintázatuk megfelel az adó gluon mintázatának, az emberi tudás és
tapasztalat gyarapodásával egyre nagyobb mértékben telik meg a
gömbfelület, egyre magasabb szintet ér el az információs elektron minták
tömege.
A test halálakor az összes információ, vagyis az emberi tudat a vevő gluonhoz fog tartozni.
A hálózatban mehetnek végbe, a gondolkodási
folyamatok, a kreativitási, a képzeleti műveletek, mivel itt van
lehetőség a minták összekapcsolódásának számtalan variációjára, és minél
több információval rendelkezik valaki, annál több kapcsolhatóságra,
illeszthetőségre tesz szert a tudata. A képzeleti képek megjelenésekor a
hálózati csatornák kinyílhatnak a háromdimenziós film irányába, és a
gondolat a megfelelő háromdimenziós képkockával párosul.
Borongós időben, amikor nem esik, jól látható, hogy
fejünket körbe veszi a hálózat, és amikor elfordítjuk valamerre, akkor a
csatornácskák velünk együtt mozognak. (Kissé felfelé kell tekinteni.)
Nyakunktól lefelé elvékonyodik, és valahol a test közepe táján eltűnik.
Itt valahol vezet ki a szívből.
A kétdimenziós számítástechnikai rendszerben,
hasonlóképpen történik minden. Mivel a szílicium, a grafit, kvarc, sűrű
anyagok, sok gluont tartalmaznak, mágnesessége következtében bevonzzák a
kevés gluont tartalmazó kisebb sűrűségű részecskéket. A processzorok
anyagát is mágnesessé teszik, hogy a jeleket odavonzzák.
A különbség a kettő között az, hogy a
kristályrácsban a gluonok egymással kapcsolódnak, így elfoglalják a tér
egyik dimenzióját, ezért kétdimenziós számítástechnikai rendszer jöhet
létre.
A hálózat építés is hasonlóan a tér két irányába mehet végbe.
Ha elfogadjuk azt a tényt, hogy a számítógép
gondolkodik a parancs erejéig, a fentiek alapján levonható az a
következtetés, feleslegessé válik a digitális jelek alkalmazása.
Gondolkodáskor, legyen az gép vagy ember, a felszabadult kémiai anyagok
jellegzetes mintázatot hagynak a gluonok felületén, amelyek már eleve
kódként működnek.
Ezt a zseniális öngerjesztéses kódolási technikát képtelenség felülmúlni.
Ez úton szeretném megköszönni, Önöknek, hogy
pontokkal jutalmazták ténykedésemet, nagyon hálás vagyok érte, mivel,
mert csak ebből tudom megállapítani, hogy egyetértenek velem.
Hatalmas köszönet Mindenkinek!
A „sötét anyag” látható bizonyítéka
Az első részben már írtam az információ közvetítő
hálózatról. Megfelelő fényviszonyok között, ahol egy áttetsző képződmény
láthatóvá válik, a levegőben, mindenki megtapasztalhatja az eddig még
feltáratlan létező valóságot. Az Univerzum egyik látható csodáját,
amellyel még nem foglalkozott a tudomány.
A tudatunkból valamiféle módon ki- és bekerülő
információkat szállítja, tárolja és rendezi, és továbbítja az
információt egy másik frekvenciára, ahol aztán eltűnik szemünk elől.
Temérdek információt közvetít, ezért gondolom, háromdimenziós film
pereghet odaát. Szép, napfényes időben, nem látható a hálózat, de a
bennük keringő fotonok fényes cikázásai, állandó villogásai,
folyamatosan ámulatba ejtenek
Az információ hullámtermészetű, vagyis fotonok együtteséből áll, köztük a kapcsolat folyamatos.
Valószínű, a gondolkodásban, a kreativitásban, a
képzelet létrejöttében is döntő jelentőséggel bírhatnak, ezek az
ismeretlen anyagból felépülő varázslatos csodák.
A fotonnak az a része, amely nem vesz részt az
információ képzésében, öngerjesztéses módon, hálózattá fejleszti magát,
abból a súly és tömeg nélküli anyagból, amit a tudomány „sötét
anyagként” emleget.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése